MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-03-06 321. öe. - 1970_VB 321/18

- 3 ­kedés üteme a dollár elszámolású viszonylatoknál, különö­sen a fejlett országok felé történő szállításoknál kedve­zőbb. Az ipari export nagyarányú növekedését - a javuló válla­lati tevékenység mellett - elősegítette a belkereskedelmi igények csökkenése, az export ösztönzők hatása és bizonyos konjukturális helyzet..A növekedést kiváltó tényezők egy része átmeneti jellegű. A buda pesti sz ocialis ta építőipar termelése 10 %-kal mul­ta felül az e^y évvel korábbit. Ezen belül az állami épí­tőipar. 8 %-kal, a szövetkezeti épitőipar 36 %-kal termelt többet. Az épitőipari termelés volumene - az épitőipari árszínvonal 1969. évi növekedése következtében - a szocialista, építő­iparban csak 5 %-kal volt magasabb az 1968. évinél. 1969­ben a termelésnövekedés üteme lényegében az 1968. évivel azonos volt. Az állami épitőipar ágazatai közül a magasépitőipar és az épitési szak- és szerelőipar termelése megközelítően azo­nos mértékben, a mélyépítőipar épitési-szerelési munkái­nak értéke azonban az átlagosnál kisebb mértékben nőtt. Meg kell jegyezni, hogy az anyagellátás nem volt zökkenő­mentes. Néhány fontos épitési anyagból /oement, kőanyagok/ az év közepétől ellátási zavarok keletkeztek, a.d kedvezőtlen hatással volt a termelésre. A beruházási piacon az anyagi- műszaki kapacitások 1969-ben sem tudták követni a fizetőképes kereslet növekedését. Az épitőipar kapacitása és a kereslet közti feszültség tovább fokozódott. Ez a helyzet hátrányosan befolyásolja az épít­kezési határidők betartását, fontos beruházások megvalósí­tását és az épitőipari árait alakulását. A vállalati nyereség 1969-ben az előző évhez viszonyítva előreláthatólag emelkedik, ami az állami visszatérítés ösz­szegének csökkenése mellett következik be . A tapasztalatok azt bizonyitják, hogy a vállalatok nagy része még mindig je-

Next

/
Thumbnails
Contents