MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970
1970-03-06 321. öe. - 1970_VB 321/18
- 3 kedés üteme a dollár elszámolású viszonylatoknál, különösen a fejlett országok felé történő szállításoknál kedvezőbb. Az ipari export nagyarányú növekedését - a javuló vállalati tevékenység mellett - elősegítette a belkereskedelmi igények csökkenése, az export ösztönzők hatása és bizonyos konjukturális helyzet..A növekedést kiváltó tényezők egy része átmeneti jellegű. A buda pesti sz ocialis ta építőipar termelése 10 %-kal multa felül az e^y évvel korábbit. Ezen belül az állami építőipar. 8 %-kal, a szövetkezeti épitőipar 36 %-kal termelt többet. Az épitőipari termelés volumene - az épitőipari árszínvonal 1969. évi növekedése következtében - a szocialista, építőiparban csak 5 %-kal volt magasabb az 1968. évinél. 1969ben a termelésnövekedés üteme lényegében az 1968. évivel azonos volt. Az állami épitőipar ágazatai közül a magasépitőipar és az épitési szak- és szerelőipar termelése megközelítően azonos mértékben, a mélyépítőipar épitési-szerelési munkáinak értéke azonban az átlagosnál kisebb mértékben nőtt. Meg kell jegyezni, hogy az anyagellátás nem volt zökkenőmentes. Néhány fontos épitési anyagból /oement, kőanyagok/ az év közepétől ellátási zavarok keletkeztek, a.d kedvezőtlen hatással volt a termelésre. A beruházási piacon az anyagi- műszaki kapacitások 1969-ben sem tudták követni a fizetőképes kereslet növekedését. Az épitőipar kapacitása és a kereslet közti feszültség tovább fokozódott. Ez a helyzet hátrányosan befolyásolja az építkezési határidők betartását, fontos beruházások megvalósítását és az épitőipari árait alakulását. A vállalati nyereség 1969-ben az előző évhez viszonyítva előreláthatólag emelkedik, ami az állami visszatérítés öszszegének csökkenése mellett következik be . A tapasztalatok azt bizonyitják, hogy a vállalatok nagy része még mindig je-
