MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970
1970-12-19 339. öe. - 1970_VB 339/10
ÁO I 2 A K.S.H. Budapesti Igazgatósága áltól megfigyelt 540.háztartásnál az 1 főre jutó havi átlagos jövedelem 1968-ban 1.499 Ft, 1969-ben pedig 1,602 Ft volt* Az általunk vizsgált családoknál ugyanez 742, illetve 793 Ft, Tehát e réteg jövedelme az átlag 50> %-át sem éri el. Az országos átlag ennél jobb, A K.S.H. reprezentatív megfigyelése alapján a 3 és több gyermekes családoknál 1969-ben 917 Ft volt, ezen belül a 3 gyermekeseké 949 Ft, a 4 és több gyermekeseké 783 Ft, 1969-ben a családok 1 főre jutó nwninál-jövedelme 6,9 %-kal emelkedett 1968. évhez képest, A cs a ládok foglalkozás szerinti megoszlásának f üggvényében rendkívül eltérő képet kapunk. Az átlagosnál lényegesen magasabb az 1 főre jutó jövedelem az alkalmazotti családoknál - 1.063 Ft - és az átlagnál alaosonyabb - 704 Ft - a munkáscsaládoknál. Problémát o koz a_tö bbgyermekes csalá d oknak, hogy főiskolás gyermekük után nem kainak csalá di pótlékot» holott az ilyen gyermekre fordítandó költségek még emelkednek is. Ez különösen a munkáscsaládoknál egyik akadálya a gyermekek továbbtaníttatásának. Megvizsgál tuk a jövedelmek alakulását különböző jövedelmi kategóriákbon. 1969-ben ősökként az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozók száma, ennek ellenére a családok 51>7 %-ának 1 főre jutó havi jövedelme nem éri el a 800,-Ft-ot, és 20,8 %-ánál pedig a 600 Ft-ot. A sokgyermekes családok rossz anyagi helyzetének okai egyrészt, hogy a családoknál az aktiv keresők több s ége alacsonykeresetü ti magas az eltar totta k - külö nösen a g y ermekek - szama, a családi p ótlék viszo nt a gyermeke k eltartásáho z szü kséges költségeknek kb» 16-2 Q %-át fedezi mindössze, A családok 30 %—ának van megtakarított pénze, de ezek 60 %-ánál az összeg nem haladja meg a 3,000 Ft—«;t Ugyanakkor Budapesten.l-l betétkönyvre átlagosan 8.000 Ft-nál több betétösszeg jut.
