MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-06-06 304. öe. - 1969_VB 304/45

- 14 erő-, üdülési, ellátási stb. igények kielégítésének a biztositása lesz. A városias fejlesztés tehát mindenekelőtt ezek központjában indokolt. Az egyes települések beépítése általában lazább, elsősorban kertes jellegű. A budapesti agglomeráció határának megvonásánál a terv figyelembe veszi a települések térbeli elhelyezkedését, fejlődését és szerkezeti kapcsolatait, valamint a lakosság ingavándorfirgalmának nagyságát és a Budapest vonzóereje folytán beállott lakosságnövekedést. E települések ipari fejlődését aszerint értékeli, hogy lényegében a budapesti ipar határon kívüli telephelyeiről, vagy önálló, regionális vonzással bíró iparüzemek együtteséről van-e szó. Az 1960. évi általános rendezési terv Budapest-környék hatá rát 64 községre kiterjesztve állapította meg. Ezek közül azon ban azok, amelyeknek budapesti inga-vándorforgalma nem jelentős és ezen felül erőteljes növekedést sem mutatnak, ugyanakkor településszerkezetileg önállók -- mint például a Marton vásártól Budajenőig terjedő 9 település csoportja - a tervfelülvizsgálat megállapítása alapján nem tartoznak a budapes • ti agglomeráció települései közé. Hasonlóképpen megállapítást nyert, hogy Vác és Gödöllő, mint ma már többféle iparral rendelkező, növekedő, regionális szerepkörű települések, amelyek lakosaiknak túlnyomó többsége helyben dolgozik, sőt, amelyek környékükről kisebb saját inga-vándorforgalommal is rendelkeznek, az agglomerációba besorolás helyett inkább regionális jellegű településekké váltak. Ezért e két várost és közvetlen környéküket ugyancsak indokolt kiemelni a budapesti agglomerációba sorolt községek közül. így a budapesti agglomeráció községeinek száma az 1960. évi tervben Budapest-környék gyűjtőfogalom alatt szereplő 64 tele pülésről 45-re redukálódik. A budapesti agglomeráció fővárosi határon kívüli területének rendezett fejlesztése csak Budapest általános rendezési tervé