MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-05-23 303. öe. - 1969_VB 303/33

b./ A mai gazdasági irányítási rendszerből végső soron az érdekli őket, hogy milyen habása lesz a művészeti életre. Fő gondjuk, hogy vajon az államnak rendelkezésére állanak-e azok az eszközök, amelyek a kulturális-művészeti életben megakadályozzák az áru és piaci viszonyok uralkodóvá válását. Ez különösen a "besteller és giccs dömpinggel" kapcsolatosan merül fel. Aggályaik vannak, hogy a kulturális intézmények és vállalatok nyereség-elszámoltatása, a gazdasági mechanizmus elveinek mechanikus alkalmazása hosszú évekre eltorzíthatja a kulturális fejlődésünket. Féltik az eddig koncentrált anyagi eszközöket, amely a kulturális eredmények biztos anyagi bázisa volt - az elaprózódástól. A művészeti élet decentralizált irányitási és anyagi befolyásolási rendszerét visszalépésnek minősitik még akkor is, ha a művészeti intézmények nagyobb önálléágában az előrelépés több lehetőségét is felismerik. c./ A kulturális élet állami irányításának megítélésében igen árnyalt, az aggályoskodó nézetekből a végletes és szélsőséges véleményekig raindea. álláspont megtalálható körükben is. A jelenlegi kulturális helyzet pozitiv tendenciáit támogató megítélés mellett erős a tábora a kultúrpolitikai koncepciónknak létezését is kétségbevonó pesszimista nézeteket vallóknak. Ebben közös nevezőre jutnak a konzervatív mércék alapján megfogalmazott Ítéletek, az eddigi eredményeket lebecsülő nagy figyelmen kivül hagyó politikaiavantgárd képviselők véleményével. Az utóbbi időben felerősödtek azok a hangok, amelyek az anyagi ellátottság színvonala függvényének minősitik a politikai-ideológiai befolyásolás hatékonyságát. A jelenlegi kultúrpolitikai irányitásnak olyan opponálásával is találkozhatunk, amely a "teljes" művészi-alkotó szabadság igényével lép fel. 2./ A fővárosi művészek ideológiai arculatát az ellentmondásos sokszínűség, a végletesség jellemzi. Az ideológiai problémák forrásukat tekintve a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai kérdéseire, a polgári életszemlélet és felfogás maradványaira, kispolgári illúziókra, eklektikus "jóinformáltságra" vezethetők vissza. a,/ A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a kommunista és munkáspártok véleménykülönbségeiből, ideológiai vitáiból, egyes szocialista országok közötti esetenkénti nézeteltérésekből többen azt a következtetést vonják le, hogy "annyi marxizmus van.