MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-01-31 294. öe. - 1969_VB 294/9

9 -4­Németh Károly elvtárs: Tulajdonképpen egyetértek a vitával. Kerüljük el, hogy pártértekezlet! beszámoló legyen. Azt vizsgáljuk, hogy a kongresszuson elhatározott fő politikai vonalat és az ehhez kapcsolódó budapesti feladatokat mennyiben vlósi­tottuk meg. Ebből fakad, hogy nem tudunk és nem is szabad minden kérdésre kitérni. Azzal egyetértek, hogy a KISZ-ről mondjunk valamit. Két hónap múlva a PB. elé kerül az ifjúság életkörülményeiről szóló anyag. Valószinünek tartom, hogy felszólalnak a közöktatással kapcsolatban. Ne menjünk nagyon bele a részletkérdésekbe. Ez a PB. ülés buzditás is lehet néhány kerületi PB. számára,hogy ők is vizsgálják meg mire jutottak. Ezen az anyagon a pontositás szempontjából kell dolgozni. Olyan módszert kell követni,hogy az Írásos és szóbeli jelentés együttesen adja amit adni kell. A szóbeliban is ki kell ragadni egyes kérdéseket és arra koncentrálni. Néhányat megemlitek: az 1969/70-es év sokkal nehezebb lesz mint az 1968-as volt, mert magasabb szintről kell ujabb eredményeket elérni. Az első évben csak lazán érvényesültek a közgazdasági szabályozók és most már szigoritani kell. Mi az anyagban ugy jellemeztük, hogy "közömbösek" ezt a témát is részletesen ki kell bontani. Üzemek egész sorában nem mentünk előre, hanem stagnálunk. Van ahol az emberekről való gondoskodásnak egy mércéje van: 21 vagy 27 nap lesz a nyereség. Ez nem minden. Az em­bereknek érezniök kell, hogy törődnek velük. Itt mind­járt jön a konkrét feladat a szakszervezet, és minden­ki számára akire ez tartozik. Magasra értékeljük a lakosság ellátását. Ha valamire azt mondjuk, hogy jó lehessen is kapni. Nagyon reálisan és nagyon határozottan fel kell vetni a társadalomban meglévő lazaságokat. Az irásos anyagban is tegyük világossá, hogy vannak gondok és prolblémák. Az életszínvonal növekedésének kérdését valahogy job­ban ki kell domboritani /nyugdijasok, pedagógusok, egész­ségügyi középkáderek stb./ A lakosságot a betegellátás, kórházi ellátás első helyen érinti, ennek milyen a színvonala. Ha nem változtatunk a takarítónő, ápolónői helyzeten komoly problémák lesznek. A kalauz nélküli közlekedéssel kapcsolatban már a sajtó­ban megtámadták a Pővárosi Tanácsot, mert az utasnak meg kell vásárolnia a jegyét. 310 órát dolgoznak a közleke­dési dolgozók, szabad vasárnap nélkül akkor, amikor az üzemi munkásoknak minden második szombatja szabad.

Next

/
Thumbnails
Contents