MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-02-17 296. öe. - 1969_VB 296/108

\o2 /02 L - ne hez is. Az a javaslatom, hogy be kell vezetni, mégpedig a negyedik ötéves terv induló évével egyidejűleg. Tulajdonképpen azonban az eddig elhangzott összes javaslatokkal szemben az a másik álláspontom, hogy a lakbéremelést az életszínvonal érintetlenül hagyása érdekében a fizetéskiegészitésként adott lakbérpótlék bevezetésével kell ellensúlyozni, amely 1971-ben lehetne éppen annyi, mint manHK amennyivel több a lakbér, az utána következő években évről-évre csökkenő tendenciájú lenne ez a fizetéskiegészités, de lehetne már eleve valamivel alacsonyabb, mint az első évben felmerülő lakbértöbblet. Miért tartom ezt a módszert célravezetőbbnek? Nagyon sok elvtárs érintette ugy a kérdést, hogy vajon az életszinvonalunk ugy fog-e alakulni, ahogy itt az anyag tartalmazza, vagy saiahogy a jóvágyandő negyedik ötéves terv számításai tükrözik. Majdnem biztos, hogy nem ugy fog alakulni, alakulhat annál sokkal jobban, de gyengébben is. Ha azonban ilyen rugalmas szabályozási eszköz van a kezünkben, mint ez a fizetéskiegészitésként adandó lakbérpótlék, akkor ennek rugalmas szabályozásával ugy tudjuk alakítani a dolgot, hogy az életszínvonal sérelme a legkisebb mértékű legyen. Ez az egyik előny. A másik az, hogy a magasabb lakbér kedvező hatása - mert hiszen kedvező hatást várunk tőle - ezen a módon hamarabb érvényesülhet, egyre inkább kialakulhat az a lakáspiao, amelyet az anyag körvonalaz. Ami a lakbéremelés mértékét illeti, teljesen egyet kell érteni azzal, hogy minimálisan a fenntartási költségeket fedezze. Megvizsgálandónak tartom, hogy az a 2 £ tényleg 2 # -e és egyéni véleményem szerint a 2 #-on belül a fenntartási költségek 20 #—os részesedése tul magas. Ha az uj konstrukció létrejön, a belső karbantartás átháritódik a bérlőkre, akkor ez a 2 <% minden körülmények között módosul, bár az anyagban utalás van arra, hogy ez a 2 # Wlső karbantartási költségek nélkül van, ezt én nem vonom