MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969
1969-02-17 296. öe. - 1969_VB 296/90
-£9/« dik. Teljesen bizonyos azonban, hogy ezt a feladatot a főváros a saját erejéből semmiféleképp sem tudja elvégezni. kz is nyilvánvaló, hogy a jelenleginél jobb perspektívát kell a lakosság számára a lakásépítés fokozása tekintetében biztosítani és mindenféleképp biztosítani kell még az intézkedések bevezetése előtt, hogy a lakásépités valóban fokozódjon, nehogy olyan Ígéreteket tegyünk a lakosságnak, amelyeket nem tudunk teljesiteni. Lehet ugyanis, hogy vidéken ez egyszerűbb lesz, a fővárosban azonban nagyon bonyolult és nehezen megvalósítható feladat. Biztosítani kell a lakásépités fokozására, a lakóházielujitásokra, a lakások belső javitására, sőt még a vállalati lakásépités számára is a megfelelő kapacitást. Ha az előtörlesztési rendszert be akarjuk vezetni, ehhez is elegendő mennyiségű lakás kell. Lehet olyan intézkedéseket tenni, amelyekkel az építőipar termelékenységét növeljük, - mert ez sajnos nincs elegendő magas szinten a fővárosban - lehet intézkedni, hogy jelenleg ipari objektumokat ópitő vállalatokat állitunk át lakásépitósre vagy felujitásra, bővíthetők a házgyárak - ezek a kapacitás növelésének módjai. Mindez azonban rendkivül költséges dolog és rövid idő alatt nem valósitható meg. Gondolok arra is, hogy szükség van az alapanyagellátás, a szerelvényellátás, a szakipari kapacitás, a bútoripari, a nyílászáró szerkezet ellátás bővitósére és ezek mindegyike sok száz millió forint kiadást fog a népgazdaság számára jelenteni és a beruházások elhatározásától azok megvalósulásáig legalább öt év telik el. Éppen a közelmúltban folytattunk ilyen megbeszéléseket a nyilászáró szerkezetek vonatkozásában és bizony nem nagyon tudják ezeket az igényeket már ma sem kielégiteni, a szerelvényeknél hasonló a helyzet. Erre vonatkozóan már 1964-ben hozott határozatot a Központi Bizottság, de a kérdés érdemi, pontosabban szólva a komplex megoldás érdekében még minden intézke-