MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-02-17 296. öe. - 1969_VB 296/87

A lehető legkevesebb az olyan csere, amikor valaki egy 1930-40ben épült lakásból akar elmenni egy uj lakótelepre, mert ezek többé-kevésbé olyan lakások, amelyek türhetőek, tehát ez a megközelítés sem fogadható el, A lakástipusok nomenolaturáját, hogy összkomfortos, komfortos vagy félkomfortos legyen a kiinduló pont, valahogy tisztázni kellene, mit értlink ez alatt. Ugy gondolom, hogy 1971-ben be kellene vezetni 1/ az épitési hozzájárulást, tehát ingyen lakást senki se kapjon, 2/ a minőségi differencia megfizetését, 3/ a belső karbantartási munkák valamint az elhasznált felszerelési tárgyak pótlását is átháritani a bérlőkre azzal a megjegyzéssel, amit Németh elvtárs mondott, hogy megfelelő kapaoitást biztosítsunk, hogy a bérlő tudjon jelentkezni valahol megrendelésével, 4/ ide tartozik a szanálásnál a szanáltak pénzbeli kielégítése, ha az illető erre hajlandó, viszont csak amikor már látni lehet a negyedik ötéves tervben az életszínvonal alakulását, tehát valahol a negyedik ötéves tsasg terv közepe táján térnénk vissza a lakbérrendezésre. Addig is mindenféle szívfájdalom nélkül bizonyos lakbérnivelláláüt lehet végrehajtani. Csak a következőt említeném: 2,70 forintot fizet négyzetméterenként az állampolgár az uj lakásban, Felújítunk egy régi bérleményt vagy egy régi házat és marad az alaplakbér, az, amit 1939-es aranypengő alapon megállapítottak, aajzéxxxz. marad az eredeti lakbér, noha az illető majdnem egy uj lakást kapott, de továbbra is csak 80-85 forintot fizet. Más ember kisebb lakásban lakik, nem komfortos a lakás és fizet 140 forintot, mert 53 négyzetméeteres lakása van. Ezt meg lehetne a negyedik ötéves terv első évében csinálni, A jövedelempolitikát illetően egy megjegyzésem volna. Egy családra jutó 5000 forintos jövedelemmel számolnak asz országos szinten az előterjesztésben a szerkesztő elvtársak. Ez