MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969
1969-02-17 296. öe. - 1969_VB 296/30
30 -? n szempontjából, nem beszélve arról a gyűrűről, amely Budapest körül kezd kialakulni, ahol él a felvándorló lakosság zöme. Ennek a helyzetnek politikailag, távlataiban rendkivül káros a kihatása. Ha vizsgáljuk az adatokat, látjuk, hogy a munkásosztály lakásviszonyai a legrosszabbak, s ennek a problémának a megoldása elsődleges a lakáspolitika területén. Végül megállapitom, egyet tudok érteni Katona elvtárssal, hogy az anyag nem ad választ arra a szociálpolitikai problémára, hogy mennyiben érinti a lakbéremelés az élet szinvonalat. Éppenjezért szerintem még ezen gondolkozni B kell és alaposan ki kell dolgozni az egészet. B a r t o s István: Berényi és Granasztói elvtársak részben elvették a kenyeremet, de ettől függetlenül szeretném fejtegetni, hogy mit hiányolok az anyagban, ami nélkül nagyon nehéz állást foglalni. Idetartozik az elmúlt időszak lakásépitési politikájának elemzése. Azok előtt, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztak, köztudomású, hogy a lakásépitési terv teljasitésének rohamában körülbelül 350.000 katasztrális hold termőterület veszett el az országban. Ennek oka az, hogy mint Berényi elvtárs is kifajtette, végeredményben a falvakban épült elsősorban sok lakás és nem a városokban, nem az urbanizáció az, amit a lakásépítés támogatása elősegített volna. Tulajdonképpen ezzel a kérdéssel a lakásépítéssel és a lakbérkérdéssel szerte a világon mindenhol foglalkoznak, nemzetközi szervek központi kérdése. Az anyagban nem tükröződik elegendő mértékben, hogy a második világháborút követő időszakban az épületek állaga a világháború következtében is romlott a károk elhárításának előtérbe helyezése miatt. Általában sehol a világon nem nyúltak a lakbérekhez, még ma is vannak olyan nagy világvárosok, ahol élihez a kérdéshez nem nyúltak hozzá egészen egyszerűen azért, mert a kereslet óriási volt, a kinálat pedig
