MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969
1969-09-26 311. öe. - 1969_VB 311/24
- 2 I. A HARMADIK ÖTÉVE S TERV TELTESTTÉSE A harmadik öl eves terv első három évében a népg a zdaság fejlődésének iránya megfeleli az ötéves tervben megjelölt céloknak. A nemzeti jövedelem emelkedése három év alatt megközelítene az öl évre kiiíi/ött célt. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés fejlődése gyorsabb volt a tervezettnél. A lakosság reáljövedelme három év alall ugyancsak a tervezettnél nagyobb mértékben nőit és már 1968-ban elérte az eredetileg 1970-re kitűzött szinvonalat. A főváros - a népgazdaság egészéhez hasonlóan - kedvezően fejlődött. A lakosság száma a tervidőszak alall mintegy 80 ezer fővel emelkedik, és ez elsődlegesen a fővárosba költözésekből adódik. A népesség korösszetétele is jelentősen változik . Mig a 0-13 éves korcsoport 1966. évben az össznépesség 15 %-át képviselte, addig 1970. év végére 12,4 % körül várható e korosztály aránya. A 60 évnél idősebbek számaránya viszont 1970-re 2,3 %-kal lesz magasabb, mini 1966. évben. A beruházások összességüklien meghaladják az eredetileg tervezett beruházási szintet. A városgazdálkodás területén növekedtek a lakás-, és közmü-épitésre, valamint a közlekedésre forditott összegek. A harmadik ötéves tervben két forrásból ered a fejlesztés; egyrészt központi költségvetési juttatásból, másrészt saját erőforrásból. A központi források előirányzata az eredeti harmadik ötéves terv szerint 10 milliárd Ft volt, amelyben szerepelt a költségvetési jut tatáson kivül a községfejlesztési alap is. Ezzel szemben az uj gazdasági mechanizmussal összefüggő változások mialt a fejlesztésre fordítható összeg előreláthatólag 11,6 milliárd Ft lesz. Lakásfejlesztésre a tervezel szerint 4,9 milliárd Ft-ot kellett volna felhasználni; ezzel szemben a tervben előirt lakások számának betartása mellett 6,4 milliárd Ftot használunk fel. Az uj gazdasági mechanizmus létrehozta a vállalatok saját képzésű fejlesztési alapját, amelynek forrásai általában jelentősen növelték a vállalatok beruházási lehetőségeit. Amig 1966 - 1967. évben 1.1 milliárd Ft saját fejlesztési forrás képződött a vállalatoknál, addig 1968 - 1970. években - az uj mechanizmus első három évében - ez az összeg várhatóan eléri a 4,8 milliárd Ft-ot.
