MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-07-18 307. öe. - 1969_VB 307/54

« 6 vívmányként" fogják fel. Nem látják és nen magyarázzák a dolgozóknak, Hogy ezek össz-társadalni, vagy vállalati kollektív erőfeszítések eredményeként valósulhattak meg. - A vállalati érdeket sokszor azonositják a népgazdasági érdekkel^ és erre való hivatkozással tulajdonképpen sértik az össztársadalmii érdeket. : . "• • •'.'•' - Ugyanakkor vannak szakszervezeti szervek, tisztségviselők,, akik bátortalanok, non mernek határozottan föllépni a dolgozók életés munkakörülményeivel kapcsolatos jogos és reális érdekek védelmében. . Mogitélésünk szerint a moglévő téves nézetek felszámolása mellett, a szakszervezeteket minden szinten bátorítanunk kell - az össztársadalmi érdekkel összhangban - a csoport QS egyéni érdekek határozottabb képviseletére. Ugyanakkor biztositani kell, hogy nagyobb gondot fordítsanak az úgynevezett "népszerűtlen" feladatok végrehajtására, a munkafegyelem erősítésére, a dolgozók "hosszú távú" érdekeinek megmagyarázására* A reális érdekképviseleti.teendők közben 'bátrabban politizáljanak az elért eredményekkel. A mechanizmus jelenlegi' viszonyai -között kevesebb külsőséggel, tartalmasabbá vált a szocialista nunkaverseny, de különösen elismerésre méltóan fejlődött a szocialista brigádmozgalom. A szocialista, brigádokkal való foglalkozást ennek ellenére tovább kell javitani. A szocialista brigádok elsősorban termelő, munkabrigádok, ilyen értelemben tehát a munkafeltótelek biztosításáért a gazdasági vezetőknek kell vállalni a felelősséget. A brigádok munkavállalásain felüli célkitűzéseinek sogitéséért - a szocialista életmód, a szocialista erkölcsi normák fejlesztéséért - viszont a szakszervezeteknek kell egyértelműbb felelősségét vállalniuk. A szakszervezet által az államtól átvett hatósági jellegű teendők - társadalon biztositás, munkavédelem - ellátása egyes jelzések szerint jelentős mértékben leköti c. szakszervezetek erejét.