MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968

1968-08-12 282. öe. - 1968_VB 282/43

- 9 A vizeHatást a III. ötéves tervidőszak első két évében néhány jelentős új.létesítmény megépítésével javítottuk /a nagyfelszini vízmű II. üteme, a szentendrei gravitációs csatorna és a délpesti 800 mm-es gerincvezeték I. üteme./. Ennek ellenére a hosszan tartó meleg időjárás és alacsony vízállás esetén még jelentkeznek ellátási nehézségek, A főváros lakossága jelenleg 85 százalékban van vezetékes ivóvízzel ellátva. A szükséges további fejlesztések iránya: a hálózat fejlesztés, a külső kerületek ellátottságának javítása, uj víztermelő telepek létesítése, a nyomókapacitás emelése részben a meglévő szivattyútelepek rekonstrukciója, részben ujak épitése útján* Végül a vízszolgáltatás nagyobb biztonsága érdekében feladatot jelent a tárolóterek növelése is. A főváros kommunális ellátottságában legsúlyosabb a csatorn4zás helyzete. Az összes lakásoknak csak 75 %~a van közcsatornába bekötve. Külön problémát jelent, hogy a csatornázás elmaradt a vízhálózat fejlesztésétől. Amíg a vízcsőhálózat hossza a fővárosban az elmúlt közel két évtized alatt 49 %-kal növekedett, a csatornahálózat csak 19 >S-kal. A vizzel ellátott, de nem csatornázott területeken jelentősen emelkedett a talajvíz szintje, ami a házak állagát rontja. ITagy különbség van a belső és a külső kerületek között. A belterületen a lakások 96 %-a van bekapcsolva a csatornahálózatba, ez az arány a külterületeken nem egészen 30 %. Igen rossz a csatornák állapota. A mintegy 1.500 km hosszú törzsesatornaháJ.ózat átlagos életkora 60 év, 21 százaléka román és baurrit cementből épült. Ezek eredeti szilárdságukat elveszítették, felettük a biztonságos közlekedés lassan lehet s lenné vá&Jg* Elsőrendű feladat, hogy 1980-ig a felújításra szoruló csatornahálózat átépítése megtörtónjék. Es evenként legalább a jelenlegi.ütem kétszeresét, mintogy 25-50 km csatorna felújítását igényli.