MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968

1968-06-03 277. öe. - 1968_VB 277/15

Napirend; 2,/ Jelentés a munkaerőhelyzet alakulásáról a fővárosban, a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének időszakában. Előadó; Gérnyi Kálmán elvtárs Meghívottak; Klézl Róbert KB. GPO h.vez. Pandurovics József SZBI vez. titk. ', Szegedi Andor Főv.Tan.Muü;0,vez, Ludányi Lajos BPB GPO. mt. Gérnyi Kálmán elvtárs

; A jelentést a következőkkel egészítette ki: A gyermekgondozási segély megállapítás-vállalati és üzemi tapasztalatok alapján lett rögzítve. Sajnos konkrét számot ma még erről nem tudnak adni, Sztk. adatai alapján a Pest és Pest-megye összesítése van csak meg, Vác es Cegléd ebben a százalékos kimutatásban nem szerepel. Szépvölgyi Zoltán elvtárs; Egyetért a jelentéssel, ugy az abban " ~~ lévő következtetésekkel, mint a javaslatokkal. Az átlagbérszinvonallal kapcsolatban több felől kritikai megjegyzések hangzottak el felé s ugy véli, hogy ebben a kérdésben kampányszerüség jelentkezik. Ne magyarázzuk azt, hogy jo az átlagberszinvonal tartása, amikor mindenki tudja

? hogy ez a rendszer nem egészen jó és valamilyen formában majd módosítani kell* A Munkaügyi Minisztérium is foglalkozik ezzel a témával és módosítások fognak történni. Ezt a részét inkább indokolni kell nem magyarázni, A munkaerővel való gazdálkodás nem megfelelő, nem kielégítő, A jelentés 1, oldalán nem egészen pontos, A vállalatok komoly munkaerő-gazdálkodást nem folytatnak, a meglévő munkaerők racionálisabb felhasználása érdekében. Ezt jónak nem Ítélhetjük meg. Javasolta: A meglévő munkaerővel való gazdálkodás terén /a munkaerő jobb kihasználása, munkaszervezés, belső átcsoportosítás stb,/ egy határozottabb előrelépést kell elérni és az üzemek figyelmét - mintegy fontos feladatra - jobban ráterelni. Molnár Ernő elvtárs: Felhívta a figyelmet arra, hogy a bérgazdálkodással kapcsolatos jelenlegi intézkedés fenntartásának szükségességét kell védeni és nem az átlagbér szinttartása mellett kell agitálni. Politikai gonddá vált ma már az érdekeltségi viszonyok fejlesztése, alakulása a munkaerő fejlesztése kérdésében. Itt felvetődik az egyenlősdi problémája is, mely főleg az alkalmazotti kategóriánál jelentkezik.