MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968
1968-06-03 277. öe. - 1968_VB 277/11
hogy ezeknek az elvtársaiínak csak kis részét lehet magasabb funkcióba állitani. Ez forrását képezi a BPB kádergondjainak is. Mi okozza ezt a gondot ? Egyrészt az, hogy a pártszervezetek sem foglalkoznak annyit a kádör ügyekkel, az emberek nevelésével - mennyiségben és minőségben - mint amennyit kellene foglalkozni. Ha azt akarjuk, hogy üze~ / meinkben is olyan elvtársakkal cserélődjenek ki, akik képesek nagyobbszinvonalu munkát adni, akitor elérjük a célt. Olyan emberekkel kell foglalkozni akik már ezt a szintet túlnőtték, műszakilag, közgazdaságilag képzettek, közülük többnek van pártiskolai végzettsége. A jelenlegi helyzetet megítélve ez a forrás majdnem teljesen bedugult. Gazda"sági funkcióból pártfunkcióba állitani majdnem teljesen lehetetlen. Továbbá, jóval kevesebb a fizetése a függetlenített pártmunkásnak mint egy gazdasági vezetőnek. Szeretnék egy példát elmondani: a MAVAUT V-nál 33° párttag van. A kerületi apparátusból kijár 2-2 ember akik a párttagság felével már beszéltek abból a célból, hogy ki lenne alkalmas függetlenített pártmunkásnak. 2o embert jelöltek meg,• ebből 8 ember volt akit megfelelőnek tartottunk a funkcióra. Miért ilyen nehéz a kiválasztás ? Ennek több oka van: Sok elvtárs fizetésre hivatkozva nem vállalta el a funkciót. Látják azt az embere^, hogy sok funkcionárius leváltás utján került más helyre; az anyagiasság, kispolgári szemlélet is gátja a funkcionáriusok kiválasztásának. Kádermunkánk elemzésénél javasolom megnézni azt a kérdést, hogy jelenleg kik foglalkoznak hivatalból káderügyekkel. Tudvalévő hogy korábban volt káderosztály, a hatalom átvétele 'után erre szükség volt. Később ez megszűnt. Azt hiszem indokolt lenne a kérdés olymódon történő felvetése, hogy az apparátusokban egy elvtárs kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozzon, természetesen nem a régi értelemben. Kerületünkben van egy elvtárs aki foglalkozik a kádernyilvántartással, a régi párttagok ügyeivel, régi párttagok ügyeivel, temetkezés és egyéb kérdésekkel. Tehát nagy a leterhelése. Sós György elvtárs: A beterjesztett javaslattal és a kiegészítéssel egyetértek. A terv konkrétságát illetően .elvi vonatkozásban konkrét, személyi vonatkozásban nem is lehet várni, ez a gyakorlati munka során fog realizálódni. Itt most a stabilizáció kurdése merül fel, de e téren sem szabad túlzásba esni, a helyes és célirányos kádermozgásra szükség van, váratlan eset minél nevesebb legyen. Kónyi elvtárs felvetett egy igen éi'dekes gyakorlati tapasztalatot a MÁVAuT esetében; milyen nehéz pártapparátusba pártmunkást találni. En is ismerem a budapesti pártmozgalmat több mint 2o éve. Vélemény em az, hogy kicsit szélesebb körben kell keresni a p^rtmunkára és egyéb területre alkalmas embereket, tehát nagyobb körben kell tájékozódni. Évek óta különböző iskolán és különböző fokon tanittatjuk a fiatalokat és ha magasaob szinvonalon foglalkozunk a káderkérdéssel akkor kevesebb prohlémát okoz egy-egy pártfunkció betöltése arra alkalmas emberrel. >
