MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968

1968-05-20 276. öe. - 1968_VB 276/8

- 2 / válasz / Az Utógondozási Bizottságra szükség^van. A baj

? • hogy ez a bizottság kisajátitja magának a munkát. A Bpi KISZ VB foglalkozott már ezzel a kérdéssel, és a Bizottság tevékenységére vonatkozóan határozatokat is hozott. A jövőben fokozottabban kell a többi szerveket is bevonni ebbe a munkába. György et-nak válaszolva: 1963-ban volt az amnesztia, ezért mutat kevesebbet ez az év, ezt követően felnőttek az u.n. Ratkó-gyerekek, a létszámnövekedéssel együtt emelkedett az elkövetett bűncselekmények száma is. Molnár et.-nak: munka szempontjából osztályozás, a X.kerületben is van veszélyeztetett. A szakmunkás fiatalok körében is megtalálható a nyugati életforma dicsőítése. A szemléletbeli hibákkal itt is találkozni lehet éppen úgy, mint a főiskolásoknál. Götz János ár. A párt- és tanácsi szervekkel kapcsolatban: segítséget ott várunk, ahol mi a saját eszközeinkkel és lehetősegeinkkel nem tudunk eredményt elérni. Ez vonatkozik a fiatalkorúak magatartásának megítélésében, nevelési problémák megoldása terén főleg a KISZ szervezetektől, anyagi vonatkozásban pedig a tanácezervektől. Itt vannak szemléletbeli tévedések. Mindenről beszélünk, vitatkozunk, de amikor anyagi áldozatvállalásról van szó /pl. átmeneti otthon létesítése/, akkor pénzügyi nehézségek mutatkoznak. Venéczi János et. A jelentésből kiderül, hogy vannak problémák, a szá..._._„ _.. ^^ azon-'

Dan az-k mutatják, hogy ezek a problémák nem súlyosak. Néhány megjegyzést tesz: befolyásolja a fiatalok nevelését az ifjúság megitélése. A KISZ kongresszusa előtt is volt már erről vita. Az ifjúságot megfelelő irányba kell befolyásolni. Ma is tapasztalható túlzott fellépés velük szemben. A fiatalság formálásával kapcsolatban a különböző szerveknek világosabban kellene megfogalmazni, hogy mit lehet tenni és mi# az ami elfogadható. Itt nem egységes az álláspont. A közvélemény formálásánál pedig tisztázni kellene, hogy mi az ami ellen fel kell lépni. Vida Kálmán et. i Zentai Gyula et.