MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968
1968-04-19 273. öe. - 1968_VB 273/51
- p nak, annak az igen élénk és eseményekben gazdag, gyakran bonyolult és ellentmondásos politikai életnek, amely az elmúlt éveket jellemezte. Ezek közül néhányat kiemelünk: Áz MSZMP IX.Kongresszus a iránt e lvtá rsai nk körében igen nagy volt az érdeklődés. Ezt sok jelenség igazolja, - pl. megnőtt a vitakészség, — éberebb, aktívabb volt a szolgálatellátás,a pártmunkában fokozódott az aktivitás, - a pártoktatásban résztvevők száma több mint ezer fővel növekedett a kongreszszusi anyagok feldolgozásának időszakában. A kongresszus anyagait állományunk időben megismerte. Az állásfoglalásokat és határozatokat helyeslik, és megvalósításukban aktivan részt vesznek. A kongresszusi dokumentumok feldolgozása során - és azóta is - a legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdések: a társadalmi, gazdasági, kulturális életünk problémai, az osztályharc lényege, formái, módszerei, a szövetségi politika,a szocialista nemzeti egység, a származás szerinti megkülönböztetés eltörlése, a párt- és a munkásosztály vezető szerepe és a pártonkivüliek funkcióba állitása, a kétfrontos harc lényege, értelmezése. Nemzetközi, külpolitikai kérdésekben pedig a két társadalmi rendszer közötti harc, a békés egymás mellett élés, a nemzetközi kommux'.ista és munkásmozgalom egysége és problémái. Vita főleg azokban a kérdésekben alakult ki, amelyek a belügyi munkával kapcsolatban vannak, vagy amelyek személy szerint is érintették az elvtársakat. Az osztályviszonyokkal és a szocializmus épitésének mai feladataival kapcsolatban bontakozott ki a vita az osztályharc lényegéről, formáiról, az állam szerepéről. Korábban elég gyakori volt az a nézet, hogy az osztályharcban elvi engedményeket teszünk, hogy a proletárdiktatúra elnyomó funkcióit nem érvényesítjük megfelelően. Pártszervezeteinknek nagy munkát jelentett annak megértetése, hogy az eseti,egyedi jelenségeket nem lehet a politika általános vonásaként felfogni, értelmezni. A vitában résztvevők többsége elvileg helyes álláspontot képviselt, vagy jószándékkal és pártszerüen birálta a hibákat, de voltak olyanok is, akik szektás, dogmatikus talajról indultak, s ilyen nézeteket képviseltek. Egyesek pedig inkább jobbról, a megbékélés szempontjait hangsúlyozva közelitették meg e kérdéseket. Jó hatást váltoctak ki a Politikai Bizottság 1967. május 9-i, a kádermunkáról, a november 14—i, a Belügyminisztérium és szervei pártirányitásáról szóló határozatai,amelyekben a IX. kongresszus állásfoglalásainak a megvalósítását látják.
