MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968

1968-04-05 272. öe. - 1968_VB 272/50

»•* , ' , - 55 - ' f már korábban is felmerült,, mivel a tervutasításos rendszer az önálló kezdeményező tevékenységet korlatok közé szőritotta. Természetesen a műszakiak egy részénél - és ez a kisebbik hányad érezhető bizonyos félelem a nagyobb önállóságtól, ós a nagyobb felelősségtől, / • Összefoglalva! A müszalfci értelmiség szerepe az uj gazdasági mechanizmus körülményei között még inkább növekedett. Munkájuk hatékonysága nem kielégitő, képességük nincs kellőképpen kihasználva. Ezen nagymértékben segithet a megfelelő hatékonysággal végrehajtott munkaszervezés, az adminisztrációs munka is.a nem műszaki képzettséget igénylő melléktevékenység csökkentése. A műszaki munka hatékonyságát javitó tényező a megfelelő munkafeltételek és a munka végzéshez szükséges lehetőségek javitása. Munkájukban a gazdaságossági szemlélet kellően még nem érvényesül. Sok esetben a vezotőállásu műszakiak közgazdasági képzettsége alacsony. A műszaki értelmiség technikai szemléletének ideológiai alapjai. A műszaki értelmiség sok tekintetben hasznos technikai szemlélete a szakképzettségből és a szakirányú érdeklődésből fakou. E szemlélethez a-marxizmustól idegen ideológiai következtetések io kapcsolódnak. A műszakiak egy része korunk lényegének, fő jellegzetességének a tudományos-technikai forradalmat tart

f

1a« Az alapvető társadalmi folyamatokat a tudományos-technikai haladásban jelölik meg. Ebben a szemléletben korunk alapvető jellegzetessége: a szocialista forradalmak kora, a szocialiEciuSj a kommunizmus kora, legalább is háttérbe szorul, "csak politikai" fogalommá degradálódik. A technikai haladás óriási jelentőségű folyamatát eltúlozva, ez a nézet a technikait fogalmazza meg a társadalmi folyamatok lényegeként. A technikai viszonyokat fetisizálva a társadalmi folyamatokat visszavezeti technikaiaknak, minden társadalmi probléma kuícs.oként kizárólag a technikát jelöli meg, A technikai viszonyokat el-