MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1967

1967-01-25 242. öe. - 1967_VB 242/25

ozért, valamint a mellékjövedelem hiánya miatt szinvonalas belgyó­gyászok erre a munkaterületre csak nehezen biztosíthatok. A főváro­si oü«osztály fon t os feladata, hogy a szükséges feltételeket biztc­sitsa a csoportvezetők munkájához* 4./ Az egészségügyi kádergazdélkodást befolyásoló ténye­zők közlil két problémát kell kiemelni: a/ A kinevezési rendszer* A legtöbb probléma a kerületi kórházi főorvosok kinevezésével kapcsolatos. A kerületek zömében -miután jól osak a saját területükön dolgozó pályázót ismerik­nincs meg a feltétele annak, hogy a főorvosok szintjén a szakmai kérdések megítélését objektív módon mérlegelni tudják, A kinevezé­si rendszer nagyon bonyolult, módosítása időszerű. A Fővárosi Tanács VB. azt az álláspontot foglalta el, hogy a kinevezésekben az a szerv döntsön, amelynek területén a dolgozót foglalkoztatják. A vezetés minden szintjén a mellékelt előterjesztés alapján döntés előtt az illetékes pártszervek véleményét ki kell kérni az országos intézetek esetében is. b/ A határid ős rendelet és a kötött orvosgazdálkodás . A felszabadulás előtt a kórházakban a másodorvosi állások határidő­sek voltak, 1956-óta ismét határidősek lettek. Az intézkedést az indokolta, hogy a kórházi másodorvosok nem szivesen mentek a járó­betegellátás területése és emiatt állandósult a rendelőintézeti szak­orvoshiány. A határidős rendelet fenntartását továbbra ia szüksé­gesnek tartjuk. Miután minden évben megújuló nehézséget jelent,hogy az orvosok egyrészót szinte ki kell erőszakolni a járóbetegellátás területére, a kórházi állás megszüntetését büntetésnek tekintik., a v égleges megoldást a kórházak és rendelőintézetek funkcionális egy­s égének megteremtése jelen t heti. A határidős rendelet mellett külön nehézséget jelent a kötött orvosgazdálkodás, amelynek következtében lényegében az Összes megüresedő kórházi állások egész éven át zárolva vannak, igy mind a közép-, mind a felsőszintű vezetés állandóan kénytelen másodorvosi kádorkárdésekkel is foglalkozni, amely jelentős energiát köt 1« és akadályozza a tényleges vezetői feladatok végrehajtását, IV. Etikai kérdések. Az orvosok etikai magatartása nem szűkíthető le csak az anyagiasságra, azonban a jelen körülmények között, amikor etikai kér­désről van szó, elsősorban mégis mindenki a külön díjazásra gondol, mer<~ általános társa dalmi problémává vált. ORSZÁGOS LEVÉLTAR

Next

/
Thumbnails
Contents