MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1967

1967-11-10 262. öe. - 1967_VB 262/44

- 6 * 4 b</ Bérezési és bérgazdálkodási visszásságok. A bedolgozók körének szélesítését akadályozta az oddig érvényben volt bérgazdálkodási rendszer é£ a terylebon— tásos szemléletből fakadó helytelen gyakorlat is. # - A bedolgozók személyi kereseifeit rendeletek maximálják, A. tanácsi iparban havi 2oo normaórának megfelelő bérösszegben, a szövetkezeti iparban általában havi 1.2oo illetve havi l^oo Ft-ban. - Sok esetben a felső személyi határnál magasabb összegű munkát végeztetnek el egy-egy időszakban, áj csak a kereseti maximumot fizetik ki a tárgyidőszakban, a különböző te t később számolják ol» - Gyakori eset, hogy .a bedolgozók normaideje feszesebb, mint az azonos munkán üzemi, körülmények között dolgozóké, továbbá, hogy a darabbér kiszámításának alapjául szolgáló órabértarifa alacsonyabb, mint az üzembon alkalmazott tarifás ~ íPcbb helyen alkalmazzák a termék eladási árából vissza-, száraitott darabbért, ami nem szükségképpen fedi a műszakilag szükséges munkaidő ráforditásta 4 - A keresetek összegének szóródása igen nagymértékű:, A vizsgált tanácsi és szövetkezeti ipar egységeinél 1966— ban a bedolgozók 5o,7 %~a csak.5oo Ft-os, 7o,9 %-a pedig 75o Ft-os szintet ért el* A szóródásokat a:. következő táblázat mutatja: ORSZÁGOS LEVÉLTÁR