MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-01-14 216. öe. - 1966_VB 216/8

- 2 A határozatot, az elemzést, túlnyomó részben jónak tartom. Örülünk annak, hogy a Bpi PB. foglalkozott az egyetemmel és ezzel a kérdéssel. A javaslatokat a pártbizottsággal együtt igyekszünk megvalósítani, az egyetemi munka megjavítása érdekében. Néhány problémát vet fel: Az állami vezetés kérdése: kétféle állami vezetést képzelhetünk el a rektor személyét illetően: vagy olyan valakit válasszunk rektornak, aki az ELTE területén bizonyos szintet képvisel, elvi kérdésekkel és tudományos munkával összefüggő kérdéseket old meg, vagy olyan re letört, a aki elsősorban adminisztrátor. Az egyetem adminisztratív ügyeinek gondozója. Ha 5 éves időszakra választunk rektort, az illetőnek ujból-és újból bele kell tanulni, s mire szolgálati ideje lejár, akkor jön bele a munkára. Számitani kell azzal, hogy a tudományos munka és az egyetem irányításának munkája nem mindig hozható összhangba. A periódusos rendszerről áttértek a hosszú időre szóló egyetemi választásra. Ilyen van már számos országban. Amikor egy rektort megválasztanak, bucsut mond a tudományos, kutató munkának. Eb. minisztériumi főosztályvezetői szinten vezeti az egyetemet. Mivel ez az egyetem igen nagyméretű, gondolni kell arra, hogy a jövőben olyan valakit válaszszanak meg állami vezetővé, aki elsősorban adminisztrátor, s nem tudós, és egész erejét hosszú évekre az egyetem vezetésére tudja szentelni. A körülmények, a módszerek az egyetem fejlesztése ilyen irányba mutat. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a rektornak az eddiginél lényegesen nagyobb hatáskört kell biztosítani. Vannak ezzel ellentétes vélemények is, de én igy látom jónak. Több helyen emliti a jelentés, hogy az ELTE PB-nek kellett elvégezni a vezetésre tartozó munkákat. Ez nem igaz, nem áll fenn. Az állami vezetés munkáit maga látta el, ehhez a pártbizottság segítséget nyújtott. így pl. a PB kezdeményezte az ifjúság politikai helyzetének felmérését, vagy a kulturális, sport munkában I való foglalkoztatás kérdéseinek vizsgálata, az állami vezetés munkájával össhangban volt. Megemlíti, hogy az anyagban nem szerepel kellő súllyal az egyetemi ifjúság nevelése, öntudatának kialakítása. Erről a kérdésről általában, elvontan szoktunk beszélni, pedig nem lehet közömbös senki számára, hogy milyen mérté- j kü az egyetemről kikerülők szocialista öntudata, erkölcse. Itt tudjuk az ifjúságot legjobban megfogni, számonkérni. A szocialista munkaerkö&csre való nevelés azt jelenti, hogy az ifjúsággal megkedveltetjük a munkát, kialakítjuk a szocialista munkastílusát, felelősségérzetét. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR