MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-05-06 224. öe. - 1966_VB 224/12

- 7 ­rődnek. /Pl. Csepelen az üzemi csarnokot mellékhelyiség nél­kül épitették fel./ Egyetértek azzal, hogy a helyi erőket jobban fel lehetne hasz­nálni, mint ahogy György elvtárs is felvetette. Pl. a Véső-ut­cában van egy kisüzem, ahol a cipőpasztákat gyártsák. Ott sa­ját erőforrásból ugy munkálták ki a munkafolyamatokat, hogy alig kell valamit kézzel csinálni. Ez mutatja, hogy többet lehetne tenni másutt is, mint amennyit jelenleg tesznek. Nem kampányszerűen kellene ezzel foglalkozni, hanem állandóan, a jelentőségéhez mérten. Az emberek szemléletét, az illetékesek szemléletét kellene megváltoztatni, hogy belássák, a terme­lést is pozitivan befolyásolná, ha a munkakörülményekkel, szo­ciális ellátottsággal való foglalkozás jobb lenne. ösztönözni kellene az egyszerűbb megoldásokra, a gazdaságos megoldásokra a szerveket, örökös összeütközés származik ab­ból, hogy előirunk olyan normákat, amit talán még 20 év múl­va sem tudunk megoldani. Helyesebb lenne inkább lejebb szál­litani az igényeket, de azok megvalósulását meg kellene kö­vetelni. A tervek készitésénél a megoldhatóból kellene kiin­dulni . Jobban ki lehetne használni a vállalati összevonásokból eredő lehetőségeket, adottságokat /megnövekedett helyi erőforrások: pénz, anyag, munkaerő, stb. területén/ és saját erőforrásból jobban meg lehetne oldani az összevont vállalatok problémáit. Erre nyomatékosabban fel kellene hivni a figyelmet is. Pl. a Pamutnyomóipari Vállalatnál a nyereségrészesedésből fenn akar­tak tartani egy részt, hogy abból oldják meg az égető problé­mákat, de a dolgozók nem egyeztek bele. - De lehetne, ilyen eszközöket is felhasználni. v Az igazság az, hogy sok helyen a munkakörülmények nagyon rosz­szak. .De a technológia változtatásával és egyéb beruházással is többet lehetne tenni a munkakörülmények megjavításáért. Venéczi János elvtárs: Az anyaggal egyetértek. De az anyag csak leirja a problémá­kat. Konkrétan ki kellene dolgozni, hogy mi az, amit lehet és kell csinálni. Beszéltem a budapesti szakmaközi titkárok­kal. Elmondták, hogy hiába vetik fel a kérdéseket, mert meg­oldásra lehetőség nincs. A minisztertől a művezetőig szemle­let kérdése: csak a termelés, a termelés a fontos, de a mun­kakörülményekre nem forditanak gondot. Felesleges újból és újból felvetni, ha nem tudunk megfelelő normákat kidolgozni, amit végrehajtunk. Számba kellene venni, hogy mennyi az erőforrás és a SZOT-nak és a Budapesti Tanács­nak konkrétan kellene hozzányúlni a dologhoz. A Gábor Áron pl. nem is III. kategóriájú üzem, mégis nagyon rossz körülmé­nyek között dolgosnak ott az emberek. A Szakszervezetnek konk­rétan kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel. Fel kellene so­rolni, hogy a III. kategóriájú üzemekben mit kell beruházni, erre mit kell fordítani. - A pince-mühelyek is nehéz problé­mát jelentenek. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa konkrét javaslatot dolgozzon ki, vigye a SZOT elé és ha kell, vigyük a kormány elé. És a megbatározott feladatokat nagyon komolyan ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents