MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-03-04 220. öe. - 1966_VB 220/12

Át - 6 A pártszervezetek nagyon komolyan vették az építőiparra vonatkozó határozatot. Törekedtek - minden szinten - azt érvényesíttetni. Az a nem kis erőfeszítés, amit a pártszervezetek kifejtettek a munka politikai tartalmát illetően, nincs összhangban az elért eredményekkel, A pártszervezetek tevékenysége főként a gazdasági kérdésekkel való foglalkozásban nyilvánult meg. Nem elmarasztalásként mondom. A terv-végrehajtás feltételei nem voltak biztosítottak /anyaghiány, munkaerőhiány/, s a pártszervezetek erejét nem kismértékben kötötte le az ezekkel való foglalkozás, hogy a gazdasági vezetésnek segítsenek. Az építőipari pártszervezetek munkája nehezebb, mint a telepitett ipari pártszervezetek munkája. Az építkezéseken az emberek mostohább körülmények között dolgoznak. Mégis az a tapasztalat, hogy a pártszervezetek nem élnek mindenhol azokkal a lehetőségekkel, melyekkel élhettek volna. A KB határozata konkrétan meghatározta a pártszervezetek feladatát: munkafegyelem, minőség, technológiai fegyelem, munkaerővándorlás - kérdésében. Ebben mintha a pártszervezetek tevékenysége nem lett volna elég hatékony. Beszélgettünk több pártszervezettel. Rendkívüli sok eredményt tudnak felmutatni, ami a munka szinvonalat is mutatja. Az egyik pártszervezet a pártépitő munkában, a másik a munkaerővándorlás terén, stb, ért el eredményt. Érdemes lenne alapos elemzés alá venni a budapesti telephelyű építőipari vállalatok munkaját, vezetését, pártszervezetének munkáját; mert szerintem óriási ellentétek vannak a munka szinvonalat illetően. A KB határozata foglalkozik több fontos kérdéssel, ami az anyagban nem szerepel. Nagyon vázlatosan megemlíteném: koncentrálás, - nem kielégítő -; kommunális beruházások, - nincs elég javulás -; munkaerő hiány, stb, A minőség kérdése - tapasztalataink szerint a lakásoknál nincs változás, a garanciális javítások gyors elvégzése terén sem. Vonatkozik a tanácsi építőipari vállalatokra is, Feladat, hogy a tervezésnél a népgazdaság szempontjából a takarékosságot helyezzük előtérbe. Tapasztalataink*szerint sokszor ez nem történik meg, A jelentés azt irja megtörtént. Nemrég tárgyaltuk itt VB-n az I, kerület jelentését és a tervező intézetek munkájánál sok probléma merült fel /Chemolimpex székház, stb/, A minisztérium részéről is szükséges lenne nagyobb ellenőrzés, szigorítás a tervező intézetek felé, rászorítani őket, hogy a népgazdaság érdekeit jobban vegyék figyelembe. Nem tudom azt mondani semmi előrelépés nincs, de nagyon sok a tenni való. Az, hogy az építőipar kapjon korszerűbb gépeket, felszerelést; a hazai ipar nem elégíti ki. A különböző tárcák fel lettek szólítva, /korszerűbb anyagokat a vaskohászat részéről, műanyag, gépek mennyisége, stb/ de nem kapják meg az építőipari vállalatok. Tehát az építőipar a hatarozat végrehajtásához nem kapja meg a segítséget a másik tárcáktól. A téliesités terén van előrelépés. Az elmúlt két évben igen sok történt ennek érdekében. Lényegében mínusz 5 fok felett is képesek dolgozni, nem kell fagy-szabadságra küldeni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR