MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-10-07 236. öe. - 1966_VB 236/27

3 nyék gyenge állaga miatt jelentéktelen volt* A második ötéves terv időszakában 218 kh szőlő és 526 kh gyümölcsöst telepitettek a tsz-ek, A termőre fordulás és a területegységre jutó hozamnövekedés a jelen és a következő időszakban várható. Jelentős a fővé-rosi tsz-ek virágtermelése. Az üvegházi terület többszörösére növekedett, de a növénytermelési főüzemág árbevételének közel 1/4-ét /22*8 %-át/ biztositja. A virágtermelés 1965-ben 29 millió Ft árut adott, amit a tsz-ek legnagyobb részt saját üzlethálózatukon keresztül értékesítettek. A virágtermelés összetett, általában minden keresett cikkre kiterjed és csak az utóbbi időben van törekvés a speciálizációra. A növénytermelés mint főüaemág, alapvető feladatának eleget tesz és évente mintegy 3»ooo vg zöldséget, 35-4-0 vg gombát, 7oo vg burgonyát, több vagon szőlő-gyümölcsöt termel vés a jövőben ellátja az állatállomány takarmányszükségletét is. A növénytermelési árbevétel a tervidőszakban 68 millió Ft-ról 127 millió Ft-ra, 86.7 ^-kal nőtt. Fbből 21.5 £-a ár, 65.2 %-a. termelés növekedéséből származik. 2

. Állatten

yésztés: A szarvasmarha állomány mennyiségében nem, azonban szerkezeti.összetételében, minőségében pozitivan változott. Az 196o. évi 22,ű''k> hl helyett 1965-ben 25.380 hl tej és évente mintegy lo12 vg súlygyarapodás a szarvasmarha tartás hozama. Az egy állatra jutó tejtermelés 3.3#8 liter, az országos 1.97-7 literes átlaggal szemben. A kedvezőtlen tartási viszonyok miatt a kocaállomány az 196o. évi 571 db-ról 1965-re 145 db-ra csökkent. Ugyanekkor hizóalapanyag felvásárlás következtében 42 vg-ról 64 vg-ra növekedett a húsértékesités. Egy kg.hus előállításához 3.1 kg. abrakot hasz-. náltak fel az országos 4.9 kg-al szemben. Legnagyobb fejlődés a baromfitartásban van, ahol az állomány többszörösére emelkedett. A gyors állomány növekedést a ked•"czőbb baromfihús és tojásfelvásárlási árak segitették elő. A bat

/

m ORSZÁGOS LEVÉLTAR