MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-01-14 216. öe. - 1966_VB 216/15

9 • «) 4f Kisfaludi et. /ELTE KISz.Biz.titk./ Az előterjesztett anyagot alapjában jónak tartom. Megállapításaival és határozataival egyetértek, mégis néhány probléma van, amit ki kell egésziteni. Az egyetemi ifjúság megítélésének kérdése. Igaz, hogy ifjúságunk a szocialista rendszer hive, ugyanakkor azonban amikor konkrét kérdéseket vizsgálunk /politikai tisztánlátás, burzsoázia megitélése/ akkor ez a kép halványul és minél mélyebbre megyünk, annál negatívabb. Ezekre az összefüggésekre való válaszadás a KISzmunkának egyik kulcs kérdése és ezeknek pontos elemzése szabhat irányt további feladatainknak. A tárgyalt jelentés ebben a kérdésben csak rögzit tényeket, ez kevés. Differenciálni kell azt a megállapítást, hogy ifjúságunk a szocializmus talaján áll. Atekintetben, hogy mennyire aktiv, mennyire pozitiv, mennyire fejezi ki az ifjúság tenniakarását, akkor a konkrét kérdések kapcsán előjönnek olyan differenciáló tényezők és rétegek, melyek mindenképen elemzésre szorulnak, és ezekben a kérdésekben mi sem látunk tisztán. Az egyetemi ifjúságot 3 alapvető rétegre lehet tagolni, amelyben jelentkezik 2 vékonyabb réteg, ezekből egyik pozitiv, a másik alapvetően negativ. Leginkább ezeknek a hangját hallani. Megitélésünk, hogy a zöm, a jó indulatuan passziv réteg megmozgatásra vár. A mi feladatunk lenne ennek a zömnek a megmozgatása. A probléma akkor jelentkezik, ha a kérdést közelebbről vizsgáljuk. A bölcsészettudományi karon a legsúlyosabb a helyzet és csak ott tartunk, hogy a jelentkező negativ kinövéseket nyesegessük, de továbblépni még nem tudtunk. Mi ennek az oka ? Néhányat felsorolok az okok közül. Az egyetemi hallgatók 9o-95 #-a KISz-tag. 5ooo kisz tagunk van és 77 alapszervet két fügétlenitettel dolgozik az egyetemen. A TTK-n pl. 2ooo fő kisz-tagnak nem áll helyxiség a rendelkezésére, ha valami összejövetelük van, azt különböző tantermekben kell megtartaniuk. A baj tehát ott kezdődik, hogy amig középiskolánként, városonként más és más a követelmény, addig mi csak kevés tapasztalatai rendelkezünk arra nézve, hogyan kell ellensúlyozni ezeket a különbözőségeket. Ebből fakad az a megállapítás is, hogy a kisz nem hatékony. De hiszen nincs mihez viszonyítani, igy nehéz is mérni. Ha lenne egy széles rétegű nem kisz gárdánk, akkor lehetne a kisz tagság hatékonyságát mihez mérni. Zavarja a megállapítást, hogy nincs meghatározva, mit tekintünk kiszmunkának ? Sok olyan dolgot kisz munkának lehet tekinteni, amihez nem adjuk a nevünket. Pl. a kollégiumokban folyó munka is a kiszhezstartozik, úgyszintén a kulturális, művészeti csoportok munkája is. Ok az is, hogy a karok közötti kapcsolat nem a legjobb. Mit tettünk eddig és mit szándékozunk tenni ? A tanév elején létrehoztuk a kari bizottságokat, az egyes karokon a munka önállóbbá vált. A szervezeti fegyelem megszilárdulását, önállóbb politikai munkát várunk. ORSZÁGOS LEVÉLTÁM