MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-01-14 216. öe. - 1966_VB 216/13

I Propaganda munkánk sajnos nem készült fel ilyen mérvű turista forga­lomra, pedig lényeges lenne megmagyarázni, pl. hogy hol álltak 1945­ben a nyugati államok és hol álltunk mi* A nyugati hatást a hazafiság erőteljesebb kibontakoztatásával ellensúlyozni kellene. A nacionaliz­must a pozitiv, a hazafiság oldaláról elhanyagoltuk, A közeljövőben jogászok, nyelvészek, irodalmárok, történészek a pozitiv oldaláról próbálunk hozzányúlni ehhez a kérdéshez. Probléma, hogy az orosz-szakos hallgatók nem jutnak ki kellő számba a Szovjetunióba. Talán a jövő évben e téren is lesznek eredmények, A másik vonása az egyetemi hallgatóknak, hogy a Párt politikája ered­ményeként az 56. óta felnövő ifjúság jóval bátrabb, őszintébb a koráb­bi generációknál. Ez jó a nevelomunka számára, de az eddigiek során ezt csak részben, inkább nem használtuk ki. Még az aktiv, párttag ok­tatók is óvatosan fogalmaznak a kényes kérdésekben. Sokan kitérnek a kényes kérdésekre nyújtandó válaszadások elől, vannak akik párt fél­tésből nem mondanak véleményt és vannak, akik egzinztenciális okok­ból nem beszélnek a kényes kérdésekről. Súlyos probléma a bölcsész karon a szakok helyzete. Nagyon felfutott a hallgatók létszáma és idővel világossá válik a hallgatók előtt, hogy nem tudnak elhelyezkedni. Kialakul a hallgatókban a generáoiós prob­léma, ezért van pl. olyan hatása Bárányi versének. Ha nem akarunk mélyebb pontra jutni, valamit tenni kell ezekkel. Mit lehet tenni ? Meg kell mondani őszintén, hogy mi a helyzet az elhe­lyezkedés terén. Jobban le kell kötni a hallgatókat a tanulás terén, és ebből a szempontból a tananyagot is felül kell vizsgálni. Ugyan­akkor meg kell követelni, hogy tartsák be az egyetemi hallgatóságra vonatkozó szabályokat. A fegyelmezés és kizárás eszközeitől nem riad­hatunk vissza. Milyen uj jelenségek vannak ? Kevesebb a politikai élmény anyag és en­nek negativ hatása van. Az ifjúsági munkával és aktivizálással kapcsolatban. Munkánk nagy fo­gyatékossága, hogy van az egyetemen egy széles, jóindulatú, tehetsé­ges, szerény réteg, de ezzel nem foglalkoztunk ugy ahogy kellett vol­na, hanem mindig csak az u.n. negativ réteggel. Ha változtatni aka­runk, akkor elsősorban ezt a széles réteget kellene megfogni. Probléma, hogy nincs egységes pedagógiai szemlélet. Egy arisztokrati­kus szemlélet van, hogy az extrémmel kell foglalkozni, ezáltal elha­nyagolja a pályájára komolyan készülő értelmiségi rétegeket. Poglalkozni kell a tanárképzés feladataival, egységes pedagógiai szem­léletet kell kialakítani. Gyakorlat ma pl. hogy a matematikusok, filo­zófusok, magyar szakosok számára, az u.n. krém számára a professzorok tartják az előadásokat, mig a tanárszakosok részére az előadásokat a tanársegédek tartják. Összegezve ezt a kérdést a jövő felé kell forditani a figyelmet ugy a pártszervezet, mint az oktatói kar munkájában. Az egyetem megítélésének kérdése, a valóság és legenda összekeveredése. Az ELTE vonatkozásában bizonyos, hogy nem tudunk előre haladni, ha nem szűnnek meg a minden alapot nélkülöző híresztelések. Aczél elvtárs a felvételi vizsgák után azt állitotta, hogy az egyete­men a fizikai munkások gyermekei háttérbe kerültek. A valóság ezzel ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents