MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-07-01 228. öe. - 1966_VB 228/7

tehát a 35» oldalon bőfrebben tárgyalni kellene. Emellett természetesen a pozitiv vonalat is jobban ki kell emelni, megmutava, hogy milyen fejlődésen mentek át. Nem szabad elsiklani azonban afölött, hogy van olyan veszély, hogy az uj értelmiség hozzáasszimilálodik a régi /rakciós/ értelmiséghez. Sarlós István elvtárs: Az anyag első olvasásra csak azt mutatja, hogy jó, csak finomitani kell, de ha mondtról-mondtra végig megyünk rajta, akkor látjuk, hogy az adatokban, megállapításokban, fogalmazásban is sok javítanivaló van. Az adatokat helyes lesz korrigálni a Stat.Hivatal adatai szerint, a fogalmazásokon néhány helyen változtatni kell, mert félreértésre adhat okot. Pl. az 1. oldalon a bevezetőben ezt olvashatjuk: "Megnövekedett a munkavállalás lehetősége", ügy kell érteni, hogy eddig munkanélküliség volt, s ennek feloldásában most olyan eredmények vannak, hogy megnövekedett a lehetőség? Mert igy hangzik ez a mondat. Tudjuk hogy eddig is munkaerőhiány volt inkább, s itt ki kell térni az átcsoportosítás fontosságára, valamint arra is, hogy az iskolájukat elvégzett fiatalok nem akarnak az iparba menni dolgozni, s hogy az alkalmazotti létszám is tovább növekszik. A másik, az életszínvonal kérdése. Az olló nagyon szétnyilt, az alső és felső jövedelmi határ között nagyobb a különbség, mint 4-5 évvel ezelőtt volt. Vannak akik a pénzt hajhászszak, kirívóan magas az életszínvonaluk, s ez a körülmény a dolgozók hangulatát rontja. Ezt jobban ki kell fejezni aa anyagban. Néhány helyen az állami irányitást kiritzálja a beszámoló. Pl. a beruházások többe kerülnek, mint a tervezésnél mutatkozott. Nem mindig a kivitelező, a beruházó a hibás, a tervezési rendszerben is hiba van. Példaként elmondja az Albertfalvai aluljárói, ahol a tervezésnél 19 millió forint költség jelentkezett, mire elkészült 27 millió lett. Az OT. simán kifizette a többletet, mert a tervezésnél volt a hiba. Az etikai kérdés - mely az egészségügyi résznél van felvetve, kiterjeszthető más rétegekre is. A születési arányszámmal kapcsolatban, nem ugy jelentkezik a probléma, ahogy általában mostanában tárgyaljak, hogy "kicsi, vagy kocsi". Más okok is játszanak közre, pl. lakáshiány, alacsony keresetek stb. Ettől függetlenül jobban kellene hangsúlyozni, hogy mindenkinek állampolgári kötelessége is, hogy gyermeke legyen. Sok ojyan család van, akinek rosszak a lakáskörülményei, valamint alacsony a jövedelem, mégis vannak gyermekeik. Akik arra hivatkoznak, hogy előbb lakás, kocsi, stb. aJsok akkor sem fognak gyermeket szülni ha meglesz a kocsi, mert inkább uj, vagy még <5gy kocsit akarnak, vagy még szebb lakást. A részletes véleményemet Írásban be fogom küldeni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR