MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-06-20 227. öe. - 1966_VB 227/51

-Vszázalék az összes élelmicikkek átlagára'vonatkozik. Az 50 %-os élelmisz rkiadás miatt ess az átlagos 2 % azoknál a családoknál a legjelentősebb, ahol a fogyasztási sziavonal a legalacsonyabb. Az idényjellegű élelmiszercikkek árszínvonala 1963-1965. között mintegy 27 %kai emelkedett, 1964-65. viszonylatában 16 % volt az emelkedés. /Bur'gonya, zöldség, gyümölcs stb./ A fogyasztási színvonal különbségei miatt a munkáskategóriák nagy részénél éppen e cikkek jelentősek. Ehhez még hozzájárult az 1965. évi hus árrendezés is, tehát nyilvánvaló, hogy az alacsony keresetű kategóriák fogyasztási színvonala csökkent elsősorban. Ennek alapján érthető az á jelentős politikai hangulatváltozás, amely 1965 elején jelentkezett a munkás párttagságon belül is és erre .ezethető vissza a felélénkült parasztellenesség jelentkezése is. 0./ lakásviegonyok, 1akágh

• lyzet. A KB. 1958-as határozata megállapítja: "A munkásosztályt és az össz-lakosságot legkomolyabban foglalkoztató szociális kérdés a lakáshiány". Az intézkedések és épitkezésok ellenére Budapesten a lakáskérdés változatlanul a leg-élesobben jelentkező társadalmi probléma. A második ötéves terv során Budapestem 51 ezer lakás épült, ebből 20 63

4 tanácsi, illetve szö

vet

kezeti la

kás. Jelenleg is mintegy 101 ezer lakánigénylőt tartanak nyilván a tanácsok, A lakásigénylők száma - a kielégített igényeket figyelembevéve - évenként átlagosan 10 ezerrel nő. 1962. 70 050 1963. 30 350 1965. 101 500. Az épitett iakáőok közel 10 yö-át a szanálások, lebontások stb. pótlására kellett fordítani. 1966-ban ez az arány rosszabodik. Az elosztásra előirányzott 3356 lakás 41,5 %-á.t a lebontásra /szanálás, életveszély/ kerülő lakások bérlőinek elhelyezésére kell forditani. Ezért 1966-ban ezer igényiére 20 elosztó.

1 stŐ lakás jut. Ilyen körülmények között a legdemokratikusabb elosztás sem változtathat a lakásigénylők ORSZÁGOS LEVÉLTÁR