MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-01-22 189. öe. - 1965_VB 189/11

GSné- /] is magában foglalja, de látni kell, hogy a kettő nagyon szoros egységben ugy jelentkezik, hogy valamilyen oknál fogva nem ad lehetőséget arra a dolgozóknak, hogy a nagyon helyes törvényeink gyakorlati érvényre-jutiatását biztositanák. Akkor tennénk nagy szolgálatot, ha nem a nagy elvi kérdésekre, hanem a gyakorlati, praktikus kérdésekre forditjuk a fő figyelmet. Logikai szempontból javaalom, hogy a II/2-3 pontját cseréljük fel, mert igy a következtetések levonásához erőteljesebben segitünk hozzá. Mi ugy látjuk, hogy a központi irányitás és az üzemi demokratizmus bizonyos gyakorlati ellentmondásai következtében magát az irányitás mechanizmusát kell nézni és azután azt, hogy az üzemi demokrácia alkotóképesnek nevezett fórumai mennyire képesek az adott terület irányitására. A mai gazdasági konstrukciókban nincs lehetőség arra, hogy a terveken vitatkozzanak, csak a végrehajtáson lehet. A másik javaslatom az, hogy sokoldalúbban kellene megnézni az V. pontban a szocializmus kettős hajtóerejének kérdését, /az egéaz elosztási rendszerünk és a vitatott kérdéseknek az elsődlegessége, amiből az anyagi érdekeltség konkrétan levezethető, - a gazdatudat hatását is nézni./ A pártszervezetek szerepét az üzemekben az anyag végére javaslom. Gáspár Sándor elvtárs; Minden megjegyzéasel egyet kell érteni. Szerintem miután megmondjuk, hogyan viszonyul a szocialista demokrácia egészéhez meg kell mondani azt is, hol tartunk az üzemi demokráciában. Ki kell mondani, hogy kialakult, de a fejlődés jelen szakaszában kialakult, hat, létezik, és az egész előrehaladás szempontjából nem lényegtelen, hogy ez az üzemi demokrácia van, vagy nincs. A formákat és az egésznek a tartalmát is fel kell vetni. Ha ezt elvégeztük, akkor léphetünk egyet, a szocializmus teljes felépítésének időszakában az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének is itt az ideje. Megértek a feltételek, ott tartunk, hogy ezt is felül kell vizsgálni., és a követelményekhez igazítani. Milyen célok vannak és milyen igényekkel lehet fellépni? Elvi alapon alá tudjuk támasztani azzal, hogy mi a célunk, - nem öncélú valami ez. Meg lehetne mondani, hogy a feltételek nálunk egységes termelési viszonyok, a felépítmény, az alap megváltozott, az egéaz azocialista demokrácia szempontjából nagyon fontos dolog, hogy a kialakult egységes termelési viszonyokra hogyan hat ki. Ennek tükrében kell nézni az üzemi demokcáiát i3. Hogyan tegyük még alkalmasabbá a felépitményt, és az igazi munkásdemokrácia hogyan hat ki az alapra. Mi akkor az üzemi vetületének vonatkozása? Arra kell gondolni, törekedni, hogy az üzemben minden kis és nagy ügyet közüggyé tegyünk. Ez a fejlődésünk egész hajtóereje. Ennek a feltételei kicsiben éa nagyban eltérőek, változók, nem egységesek. Minden kérdést közüggyé kell tenni, de milyen összefüggésben? 1. a tömegek oldalán, 2, a tömegek és az adott üzemi vezetés vonatkozása, 3. az üzemi helyi vezetés éa a felsőbb szerORSZÁGOS LEVÉLTÁR