MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-04-09 194. öe. - 1965_VB 194/116

- 25 A fő

v

áros

, csjat

ornahá^ózatának_J elenl egi iel

yzete» Az összes csatornahálózat hossza 1

0

872 3• m, a nyilt árkok hossza, melyben szennyvíz elvezetése is történi}, 265 km„ A osatornahálózat több mint 4o $-a 5o évnél régebben épült, éppen ezért felújításuk sürgős^ különösen a román cementből épült, mintegy 3oo km hoszszu csatornáké, melyek teljesen tönkrementek, A főváros napi szennyvíztermelése kb

e Ijooooooo mj5

} mely minden számottevő tisztítás nélkül, jórészt a város belterületén ömlik a Dunába^ A csatornák ma már annyira tui vannak terhelve, hogy állandóan telt szelvénnyel működnek, felújításuk nem is lehetséges míg tehermentesítő párhuzamos csatornák nem épülnek. A tisztítás a különböző mérgezőgázok miatt, kiterjedt területeken csak gépi utón lehetséges, amelyhez kellő számú berendezéssel a Müvek nem rendelkeznek* Az egész főváros csatornázásának távlati fejlesztési terve elkészült 0 Tartalmazza a szivattyú és átemelőtelepek helyét, szükséges kapacitását, elvi elrendezéséi Uj csatornák építése kizárólag ennek a tervnek irányelvei, helyszínrajzi elrendezése szerint épülnek. Mind a szükséges mértékű felújításhoz, mind az uj beruházáshoz, az anyagi eszközök hiányoznakt. A csatornahálózat fejlesztése érdekében az alábbi nagyobb csatornaberuházások szükségesek: Újpesti főgyűjtő Kőbányai főgyűjtő Füredi téri főgyűjtő Kelenföldi alapközmű és gyűjtők Kelenföldi átemelő telep XV, Sződligeti átemelőtelep XU Albertfalvai átemelőtelep XVII, Eákoskeresztúri gyűjtő Soroksári uti telep záporkiömlő Hálózatfejlesztés. A főváros belvizeinek rendezése 1964 évben erőteljesen megindult és a Ssilns, Bakos, Aranyhegyi patakok, valamint az Qraögárok legfelső, leginkább elfajult szakaszaira és torkolatára vonatkozott

ö ORSZÁGOS LEVÉLTÁR