MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965
1965-04-09 194. öe. - 1965_VB 194/93
1 -J * - 2 ~ hetett lemondani /nagysága és túlsúlya miatt/ mert ez egyet jelentett volna az iparnak, mint a népgazdasá legfontosabb ágának fejlesztéséről való lemondással,, Igaz, hogy ez az iparfejlesztés rekonstrukciós jellegű, a meglevő üzemek korszerűsítése és bővitése által megy végbe elsősorban és nem uj ipari üzemek létesítésével*, Mindezek eredményeképpen a budapesti iparban jelentős fejlődés következett be. 1949 óta a budapesti állami ipar termelése évente átlagosan 11 fa-ko.1 emelkedett és r.z 1964 évi termelés több mint négyszerese volt az 1949 évinek* Különösen nagyarányú volt a fejlődés a nehéziparban, a termelés évi növekedése elérte a 13 ^-ot„ Jelentős fejlődés következett be az épitőipar területén is, A felszabadulás előtt az ország gazdasági életében az épitőipar igen kevés súlyt képviselt. Az ország kereső-népességének 3 ^-át sem foglalkoztatta, 1949 január 1-én 19 ezer épitőipari üzem volt az országban és az egy üzemben dolgozók száma alig haladta meg az 5 főt, 195o-től gyors fejlődés és koncentrálás ment végbe az épitőiparban. 1954-ben a budapesti épitőiparban az egy vállalatra jutó munkáslétszám elérte a 8oo főt, jelenleg a 2ooo főt is meghaladja, 1963-ban a főváros keresőnépességének 7 ^-a dolgozott ez épitőiparban 0 Jellemző az épitőipar fejlődésére, hogy az 195o éta a főváros fejlesztésére fordított összes beruházások egyharmadát, 33 f«-át képezték az épitési jellegű beruházások, A budapesti épitőipar gépparkja az elmúlt 4 esztendő alatt többmint másfélszeresére növekedett,. A budapesti ipar nagyságára és vezető szerepére jellemző, hogy je- ' lenleg is a fővárosban dolgozik az orsz á.g ipa r i munkásságának 39o8 $-a, az épitőipari munkás oknak mint egy 31 $-a y A nagyarányú ipari fejlődés magával hozta az ipar kommunális igényeinek növekedését, melynek kielégitése nem egy esetben a főváros lakosságának a rovására történt. Például a Fővárosi Vizmüvck által 193oben értékesitett lo2.5 millió m3 vizből az ipar 42,1 millió m3-el részesedett. Ez az arány 1963 végére nagymértékben megnövekedett az ipari és egyéb fogyasztás javára* Az 1963-ban értékesitett 21o millió m3 vizből az ipar és egyéb fogyasztók részesedése 128 millió ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
