MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-04-09 194. öe. - 1965_VB 194/19

Kérdésem az, hogy az eddigi gyakorlat az volt-e, hogy az egyes minisztériumok a Fővárosi Tanács nélkül határoztak el beruházásokat vagy fejlesztéseket. A Fővárosi Tanácsnak ugyanis tudtommal eddig is minden fejlesztésben döntő szerepe volt. Hogyan értelmezhető tehát ez a megjegyzés? Elnök : Szilágyi elvtárs válaszol a kérdésekre, Szilágyi Lajos: Sós elvtárs kérdésére csak annyit, hogy itt a bevándorlási különbözet szerepel. Az összesítésben a törzslakosság és a bevándorlási különbözet évenként. Bondor elvtárs kérdésére: Lényegében minket kötelez a 3./ határozati javaslat, hogy 1966 január 1-ére készitsük el a harmadik ötéves tervet. A kormány elé terjesztés: a kormány által meghatározott időpontban, egy- vagy kéthónappal később. Véleményem szerint addig el lehet készíteni a népgazdasági tervjavaslatot. Hagy elvtárs kérdésére: A természetes szaporulatot nem a jelenlegi ezrelékes viszonyszámban vettük figyelembe, hanem bizonyos javulást terveztünk, tehát: a lakosság növekedésének a száma és a bevándorlási különbözetnek egy mérsékelt száma. így alakult ki a budapesti lakosság növekedése. Kelen elvtárs kérdésére: A 75oo életveszélyes lakás az előterjesztésben teljes egészében figyelembe van véve, főleg abb an a bizonyos szanálási számban, amelyről Készei elvtárs szólott is, hogy a 16 ^ magas. Ezt a szanálási számot nemcsak az uj lakásépítések indokolják, mert a természetes lakásszaporulat Budapesten ugy jön ki, hogy: az összesen épített lakások és a megszűnő lakások számaránya. A 7.5oo lakásban tehát 4.5oo, vagyis a legsúlyosabb kategória pontosan bele van véve, de a gazdaságtalanul felujitható 25.ooo lakás nincs. Ezek esetében az évek folyamán nyilván csak bizonyos karbantartásról lesz szó, generálfelujitásról nem, mert az gazdaságtalan. Ezek a lakások tehát lényegében romlani fognak. Az ivóvizfogyasztással kapcsolatban az előterjesztésből a következő jön ki: Egy pár évvel ezelőtt lényegesen súlyosabb bajok voltak. A felszíni vízkivételi mü és a III. főnyomócső megépítésével Kőbánya és a többi erősen vizhiányos ORSZÁGOS LEVÉLTÁR