MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-11-26 211. öe. - 1965_VB 211/17

Át Pártszerüen dolgozik, jó a kapcsolata a Pártbizottsággal. Az igazgatók között vannak olyanok, akiket ki kellene cserélni.; tul nagyok a feladatok. A KGMTI-nél pl. ilyen a helyzet, az igazgató személyében cserét kell ve ö rehajtani} becsületes, de már túlnőttek a feladatok. Ilyenek akadnak még,^de döntő több­sége rutinos vezető és politikailag is megfelelő; pl. az AETV igazgatója Hagyott jó. Egészében véve nagy bajokat nem látunk ezen a területen. Mennyiben tudtunk előbbrelépni a tervezőket kiszolgálók dolgá­ban; Sós elvtárs kérdésére is válaszolok: nálunk ezzel kapcso­latban rosszabb az arány, mert aki tényleges műszaki tevékeny­séget fejt ki eg„ fő jut, ugyanakkor nyugaton az arány 1:3, sut 1 főre még 4- kiszolgálót is adnak. Emiatt sokszor előfordul nálunü, hogy tervezőirodákban olyan emberek, akik érdemibb munkát tudnak kifejteni, alacsonyabb szintű munkát végeznek: és bizony ez nem kifizető. A kapitalista nem engedi meg magának, hogy megfelelő kapacitás birtokában ne fejlessze munkáját. Az ÁÍTV-nél, ahol szabaddá tettek mérnököket - és a tényleges munkájukkal foglalkoznak- javult az összetétel, egy emberre 2 fő jár. Javult az összetétel máshol is; ez hosszabb időszak tervszerű munkáját igényli. Ez összefügg egy sor más kérdéssel is, bizonyos technikai feltételek biztosításával, amivel nem állunk jól. Jó lenne több kis számológép és egyéb technológiai feltételek biztosítása. Típustervek felhasználása: Van ilyen ellentmondás, mert a ter­vező szelhetné megengedni fantáziáját, de a típustervek nem kellő felhasználásában mégsem ez a döntő, hanem sok más do­logból tevődik össze. Pl.; beruházások ujabb igényei vannak. Ezeknek az igényeknek az érvényesítéséhez az illetékes szervek hozzájárulnak, de folytatódik azzal, hogy a típustervek fel­használásában olyan az elszámolási rend,ani nem ösztönöz erre. Csökkenti a tipustervek felhasználását, hogy műszakilag bi­zonyos idő /4—5 év/ eltelce után nem gazdaságos alkalmazni. Gátló tényező pl.: ha az épületlem gyártó ipar X-méretü vas­gerendát nem tud adni, ez azt jelenti, hogy a tervezést át kell formálni; Tehát több az Összetevőbe annak, ami miatt a típus­tervek felhasználása nem megfelelő. Szakmai téren elért eredmények nem-e lazaságból f álcádnak ? Az elért eredmények jelentősek és igen nagy erőfeszítések ha­tására születtek. A pártszervezetnek és a 0 azdasági vezetésnek igen sok erőfeszítésébe került az, hogy ma ezekről az ered­ményekről beszámolhatunk. Húzóerő szempontjából a párttagok, a pártvezetőségek igen komoly erőfeszítéseket tesznek, nem elégesznek meg a jelenlegi eredményekkel; sokkal több erőfe­szítés van egy-egy eredmény mögött, mint amiről beszámoltunk. Tehát az elért eredmények alapja a feszitett munka és nem a lazaság. Az irányitási rendszer reformjával kapcsolatban; változatlanul várakozó az álláspont. Nyers elvtárs által elmondott és a saj­tóban közölt'referátumot irányelveknek látják és a konkrét re­alizálását várják; sokat várnak ettől. Véleményünk szerint jog­gal, ^mert a mai beruházási rendszerünk olyan ami támadható és várják, hogy az uj irányitási rendszer változást hoz, kü­lönösen a beruházások előkészítettségére vonatkozólag. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents