MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-11-05 209. öe. - 1965_VB 209/29

~ 9 A párttagságban tudatosította, hogy a növelés sokféle ogyotonon belüli és kivüli összetevőből áll. Legfontosabb területe maga az oktatási folyamat, E feladatok megoldása azonban esek ugy képzelhető el, ha a komiiunisták a hallgatók között élnek, az oktató-nevelőmunka torén is példát mutatnak. Ez, sajnálatosan, gyakran objektiv okok alatt sori valósitható meg, hiszen az egyetem legismertebb párttag oktatói közül többen /Molnár Erik, Szigeti József, Köpocsi Béla, Sőtér István, Jánossy Lajos, Szabó Imre és Király István stb./ máig sem tartoznék pártszervezetilcg az egyetemhez. De nem tudtul: megoldani más kommunista oktatók egyetemen kivül végzett munkája alóli felmentését, illetőleg tehermentesítését, így az egyetemi pártszervezetben aktiv munkát végző kommunista oktatókra aránytalanul nagy megterhelés jutott. Ennek ellenére amig öt évvel ezelőtt alig találtunk kandidátust', vagy tudományok doktorát a pártvezet ősegekben, addig ma, a vezetőségi ta- ... gok többsége már tudományos fokozattal rendelkezik. Hasonló a pártbizottság összetételének aranya is. Nehezítette a pártbizottság munka- .. ját az a körülmény is, hogy az oktató-novelőmunkában példamutató, tudományos eredményeket felmutató, pártmunkábrin aktiv oktatók nem egyszer háttérbe ssorúitak a csak tudományos munkával eredményesebben foglalkozó oktatókkal szemben az előléptetéseknél, kitüntetéseknél. Növeltül: a tanszekékre épülő pártcsoportok hatáskörét és önállóságát. Ennek különösen a Bölcsészettudományi Karon és a Természettudományi Karon van nagy jelentősége, ahol a szakpárosítás olyan mértékű, hogy a tanszékek oktató-nevolőmunliáját a kari alapszervezetek vezetőségei eleve nem is tudhatják tartalmilag elég színvonalasan segíteni. Sok vonatkozásban eredményes munkát végeztek különösen a TTK.és a Jogi Kar pártcsoportjai, a hallgatók óráiikivüli nevelése terén, Rendszárosén segitik a hallgatókat politikai, szakmai és egyéni problémáik megoldásában. Változatlanul keveset foglalkoznak azonban a hallgatók körében végzendő pártépitési feladatokkal. Ma az egyetem hallgatóinak mindössze kettő százaléka párttag, illetőleg tagjelölt. A hallgatók tagfelvételére még mindig kizárólag csak a IY- és V. évfolyamon kerül sor. Ezzel az egyetemi hallgatók politikailag érettebb részének jelentős hányada gyakorlatilag pártonkívüliként hagyja cl az egyetemet, A pártbizottság igaz több alkalommal felhivta a hallgatók körében kifejtendő pártépitő munka fontosságára <az alapszerveORSZÁGOS LEVÉLTÁR