MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965
1965-11-05 209. öe. - 1965_VB 209/26
« 6 laboratórium, A meglévő laboratóriumok egy részo is korszerűtlen,ós szükségmegoldással :lholyezott /alagsor, leválasztott folyosórész, stb,/, A szerves kémia, kísérleti fizika, kémiai technológia,, atomfizika, térképtan meglévő.modern gépeit helyhiány miatt nem lehet felállítani és alkalmazni. Zsúfolt a Jogi Kar elhelyezése is. Komoly nehézséget okoz az a körülmény is, hogy a nappali hallgatók mellett esti-, levelező-, kiegészitő szakos, rövidített tagozatos képzés is folyik, valamint különböző esti idegennyelvi tanfolyamok működnek.- Az egyetem keretébe tartozik három gyakorló iskola, több, mint 2^00 tanulóval, továbbá a külföldi állampolgárokat egyetemre előkészítő Nemzetközi Kollégium, valamint aüif elsőoktatási Pedagógiai Kutató Csoport, Egyáltalán nem tekinthető kedvezőnek az oktató-nevelőmunka szempontjából sem, hogy az egyetem és a közvetlen hozzátartozó intézmények nagyrészt a főváros különböző pontjain, 58 épületben helyezkednek ol. Külön terheket ró.a Bölcsészettudományi Karra, hogy jelenleg 189 szakpárosítása van. "Tanár mindenki lehet" elv alapján olyan . szakpárosításokat hoztak létre, ahol nem tanári szakokat / könyv- tarosokat, népművelési szakosokat, régészeket, néprajzosokat, filozófusokat stb,/ tanári szakkal párositottek. A tapasztale.t azt mu- . tatja, hogy a nem tanár szakosok nem akarnak tanárok lenni, legfeljebb esek kéir/szcr—taiiárokká válnak, és igyekeznek a tanári pálya- . ról minél előbb elmenekülni.. Az egyetemen pedig állandóén, ugy érzik, hogy őket.a számukra nem rokonszenves tanári pályára akarják kény-, szeriteni. A szakos képzésnek és a tanárképzésnek a TTK-ás gyakorlathoz hasonló rendezése a Bölcsészettudományi Karon is nagy lépést jelentene a Kar felépítésének egyszerűsítése és a sokféle szakpárosítás megszüntetése irányában, .Mindez megnyugtatóan ho.tna az oktatókra és az if juságra egyaránt. -Az oktatás folyame.tában pedig a tanárképzés s a szakos képzés szempontjait sokkal hat ár ózott abbén lehetne érvényesíteni. Az egyetemen folyó oktató-nevelőmunka eredményessége döntően a tanszékek tevékenységén múlik, A tanszéki munka egyik alapvető problémáje> a tudományos és pedagógiai munka egységének megteremtése. Az egyetem egyetemi jellegét elsősorban az határozza meg, mennyire sikjrül a tudományos munkát eszmeileg is magas pedagógiai ORSZÁGOS LEVÉLTÁE