MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-11-05 209. öe. - 1965_VB 209/26

« 6 ­laboratórium, A meglévő laboratóriumok egy részo is korszerűtlen,­ós szükségmegoldással :lholyezott /alagsor, leválasztott folyosó­rész, stb,/, A szerves kémia, kísérleti fizika, kémiai technológia,, atomfizika, térképtan meglévő.modern gépeit helyhiány miatt nem le­het felállítani és alkalmazni. Zsúfolt a Jogi Kar elhelyezése is. ­Komoly nehézséget okoz az a körülmény is, hogy a nappali hall­gatók mellett esti-, levelező-, kiegészitő szakos, rövidített ta­gozatos képzés is folyik, valamint különböző esti idegennyelvi tanfolyamok működnek.- Az egyetem keretébe tartozik három gya­korló iskola, több, mint 2^00 tanulóval, továbbá a külföldi állam­polgárokat egyetemre előkészítő Nemzetközi Kollégium, valamint aüif elsőoktatási Pedagógiai Kutató Csoport, Egyáltalán nem tekint­hető kedvezőnek az oktató-nevelőmunka szempontjából sem, hogy az egyetem és a közvetlen hozzátartozó intézmények nagyrészt a fő­város különböző pontjain, 58 épületben helyezkednek ol. Külön terheket ró.a Bölcsészettudományi Karra, hogy jelenleg 189 szakpárosítása van. "Tanár mindenki lehet" elv alapján olyan . szakpárosításokat hoztak létre, ahol nem tanári szakokat / könyv- ­tarosokat, népművelési szakosokat, régészeket, néprajzosokat, filo­zófusokat stb,/ tanári szakkal párositottek. A tapasztale.t azt mu- . tatja, hogy a nem tanár szakosok nem akarnak tanárok lenni, legfel­jebb esek kéir/szcr—taiiárokká válnak, és igyekeznek a tanári pálya- . ról minél előbb elmenekülni.. Az egyetemen pedig állandóén, ugy érzik, hogy őket.a számukra nem rokonszenves tanári pályára akarják kény-, szeriteni. A szakos képzésnek és a tanárképzésnek a TTK-ás gyakor­lathoz hasonló rendezése a Bölcsészettudományi Karon is nagy lépést jelentene a Kar felépítésének egyszerűsítése és a sokféle szakpá­rosítás megszüntetése irányában, .Mindez megnyugtatóan ho.tna az oktatókra és az if juságra egyaránt. -Az oktatás folyame.tában pedig a tanárképzés s a szakos képzés szempontjait sokkal hat ár ózott abbén lehetne érvényesíteni. Az egyetemen folyó oktató-nevelőmunka eredményessége döntően a tanszékek tevékenységén múlik, A tanszéki munka egyik alapvető problémáje> a tudományos és pedagógiai munka egységének megterem­tése. Az egyetem egyetemi jellegét elsősorban az határozza meg, mennyire sikjrül a tudományos munkát eszmeileg is magas pedagógiai ORSZÁGOS LEVÉLTÁE

Next

/
Thumbnails
Contents