MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-10-22 208. öe. - 1965_VB 208/10

Szatmári István et. A kérdés rendezését indokoltnak tartom gazdasági szempontból is. Feltétlenül lehet a jelenlegi színvonal terén is előremenni. Nem csak az a probléma hogy tul sok hivatásos alkalmazott szerkeszti e lapokat, de méginkább példányszám szempontjából van tennivaló. Ha tekintetbe veszem, hogy 1965-ben az ipar átszervezése uj helyzetet teremtett, ugyanilyen összefüggésben e kérdés rendezését is indokoltnak tartom. A jelenlegi 13 milliós deficit egy adottság. A jelenlegihez képest véleményem szerint lehet eredmén^rt, megtakarítást elérni, ami relativ megtakarítássá válhat ujabb lapok beindításával, vagy egjréb javaslatok megtételével. Véleményem, hogy mivel a vállalatok többségükben szétszórtak, törekedni kell aREa, hogy a lapok többségükben a vállalatok központjukban legyenek. Különösen indokoltnak tartom ezt az építőiparban, ahol a szétszórtság ezt indokolja. Lehet, hogy a végén a 13 milliós deficit megmarad, annak ellenére, hogy javaslataink egy része azt tükrözi, hogy a jelenlegi állapothoz képest van megtakarítás, azonban ujabbigényeink vannak és a pártmunka politikai érdeke ezt teszi indokolttá, így a deficit is kisebb jelentőségű les*. El kellene kerülni hogy félévenként ujabb és ujabb igények kerüljenek napirendre, ezzel ugyanis elveszítjük azt a bizonyos viszonyítási alapot. A felsorolt, lapot nem kapó vállalatok közül számosat tudnánk, ami indokoltabb, mint amit most javasolunk, vagy már meg is van. A teljesebb tájékoztatás céljából, talán népgazdasági szinten teljesebb képet mutat, ha hozzátesszük, hogy számos olyan vállalatnál van lap, ami nincs nyilvántartva, loo ezer forintokat az igazgatói alapból forditanak ilyen lapokra. Ez is deficit és olyan, amit realizálni lehetne. Az épitőipari vállalatoknál általában van ilyen kőnyomatos újság, és ez sokkal többe kerül mint a nyomtatott. Vannak nyomtatott lapok, melyeket szövetkezeti alapból fedeznek. Vitatható, hogy a kéthetenként megjelenő lapoknál kell-e négy ember, mert egyébként a heti lapoknál is 3-4 ember dolgozik. Egyébként az üzemi újságok egy részénél az irók irodalmi próbálkozásaikat éljék ki ? ezt is meg kellene vizsgálni. A másik ilyen problémakör, hogy véleményem szerint tröszti lapokat nem kell inditani. Nem tartom indokoltnak pl. az Autóipa: ri Trösztnél az újság inditását. Az üzemi lapnak a helyi jelleget kell tükröznie. A Csepel Autó és az Ikarusz lapokban is ez a jó és a Vörös Csillag Traktorgyárnak is szines, jó a lapja. Pl. a Budapesti Konzervgyárnál a lapot a vállalati központnak kellene odaadni. Hogy melyik lap milyen terjedelemben jelenjen meg, itt is viszonyítási problémáink vannak. Megítélésünk szerint 2 hetenként 6 oldalon nem indokoltabb az Autóbusz, a Fonómunkás, mint pl. a Chinoin, vagy Kőbányai Gyógyszernél. Ha ott elég a 4 oldal, akkor elégnek kell lenni a 6 oldalas lapok többségében is. Kiemelem még a Hajó-Daru és a Gumiipari Hírlapot is. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR