MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1965

1965-09-24 206. öe. - 1965_VB 206/17

A - 8 ­A műszaki fejlesztés, profiltisztítás, termelőerők koncentrálása tekintetében nem mentünk előre, ezt a december lo-i határozat létre­jötte is bizonyltja, A gazdasági vezetők és pártszervezetek is az éves tervek teljesíté­séért harcolnak, de munkájukat nem tudják szervesen összekapcsolni, az igényeknek megfelelően több kérdésben nem tudnak előbbre jutni ennél; Az is probléma, hogy a különböző szinteken, vállalatoknál a jogkörök nincsenek elhatárolva. Korábban egy kisüzemnek nagyobb jog­köre volt, mint ma egy gyáregységnek. A centralizálással egyidőben a bürokrácia is megnövekedett és mindez atermelés-t nehezíti. Ezáltal az adott terület gazdasági vezetője nincs érdekelve az önálló gondol­kodásban, tevékenységben. Pl. a Transvill, ahol a gyárvezető helyett csak egy főmérnököt akartak beállítani vezetőnek. Számos lerendezni való van. De amíg az állami szervek a fennálló problémákat nem változ­tatják meg, addig ilyen körülmények között is meg kell tennünk mindent, hogy valamit hozzanak a konyhára. Szakszervezeti vonatkozásban mi nem akarjuk a SzOT álláspontját meg­változtatni. Ami van az nem rossz. Azonban bizonyos dolgokat majd a SzOT hozzájárulásával meg kell változtatni. Pl. a III. kerületben a Pamutnyomóipari Vállalaton kivül három hasonló más vállalat is van. Ezek nem egy közös területi szakszervezeti bizottsághoz tartoznak, nem az irányítja őket, hanem a Textil Szakszervezet. Vagy akár a Ganz MÁVAG példája is. Nem jó ez igy, mert nem érvényesül a SzBT felelőssége. Több olyan üzemi bizottság van, amit az illetékes szakági szakszervezet irányit közvet­lenül; ÉDOSz-nál és a Vasas Szakszervezetnél is van ilyen. A felelős­séget fel kell vetni, vagy megnézni, hogy az SzBT alkalmas-e ilyen feladatra. Ebben a témában is tovább kell menni. Nem lesz könnyű fel­adat; Volt egy megállapodásunk, hogy az ágazati pártszervezetek munkáját külön nem tűzzük napirendre. Egyedül az építőipari szervezetek képez­nek ilyen ágazati jelleget, a többi probléma csak budapesti szinten jelentkcő, sajátos területek. Az építőiparban és a közlekedés terüle­tén is függetlenített titkárok vannak és a politikai munkát is színvo­nalasabban irányítják. Pl. az Óbudai Hajógyárban, amig a Ill.ker-hez tartozott, mindig volt vele probléma. Most a politikai munka koncentrál, tabb. Az Országos Gumiipari V-nál két függetlenített van, és szakmai­lag is rendben mennek a dolgok. Felvetették az elvtársak, hogy a vállalati központi pártszervezetek feladatát pontosabban határozzuk meg; Valahova a határozati javaslatban elfér egy mondat: A gáyregységi tervek, vállalati központi feladatok megvalósításáért, segítéséért, ellenőrzéséért - a gyáregységi, telep­helyi pártszervezetek a felelősek. De« az az igény nem indokolatlan, hogy az eszmei- politikai munkával kapcsolatos koordinációs tevékeny­ségért a vállalati központ PB-je a felelős; Pl. Egyesült Izzónak Vácon "vagy egy képcső üzemegysége; A vállalati PB is felelős a képcsőgyártá­sért; ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents