MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964
1964-11-30 184. öe. - 1964_VB 184/53
OB sxAoo S .-*•' • -4Néhány téves, helytelen nézet is elhangzott a csoportos beszélgetéseken és taggyűléseken. Pl. a kapitalizmus iránti ."illúziók"; a kapitalizmus rothadásának kétségbovonása. Tapasztalható volt nacionalista jellegű megnyilvánulás is, zömmel a KGST magyar vonatkozású kérdéseiben, ezenkivül a csehszlovákok magyarországi turistaforgalmával, valamint a román nemzetiségi politikával kapcsolatosan, • A taggyülósokon resztvettek ós az esetek többségébon hozzászóltak a hülyi párt-, gazdasági- és társadalmi szervók képviselői is. Általános tapasztalat, hogy a párttitkárok hozzászólásai som foglalkoztak kiolégitőor az eszmei-politikai nevolőmunka kérdéseivel. Esetenként a vendégek korai hozzászólása gátolta á vita széleskörű kibontakozását.. Üzemi, hivatali, iskolai bizottságot 233 helyen választottaké A küldöttértekezleteken a megjelenés 9o $-os volt, a vitákban kb. 4 ezor fő vett részt. A küldöttértekezletek magas szinvonálon mozogtak. A beszámolók és határozati javaslatok jók, tartalmasak voltak; »z adott térülőt legfontosabb ifjúságpolitikai kérdéseit és tennivalóit foglalták magukban. 3 szinten megfelelő helyet és értékelést 'kapott az ifjúság eszmei-politikai arculata is. Amig - sok helyen - az alapszervezeti taggyűlések beszámolóiban a kongresszusi tézisek nem szerepeltek, addig a küldöttértekezleten sikerült ezeket eredményesen felhasználni. Eléggé általános volt a tanácskozások túlzottan "felnőttes" hangulata. A vita ezeken is sokrétű volt. Sok, a problémák megoldására irányuló, a határozati javaslatokkal kapcsolatos vélemény hangzott el c Többen, birálták a felsőbb KISz-szorvek irányitó munkájának fogyatékosságait. A reviziós bizottságok beszámolói általában tükrözték a KISzszervezetek gazdasági tevékenységét. A viták során e beszámolókhoz alig kapcsolódtak. A bizottsági és vezetőségi tagok választása demokratikusait, döntő többségében a jelölőbizottságok által tett javaslatok alapján történt. A káderkiválasztás körültekintőnek, eredményesnek bizonyult*. Mindenütt a vezetés minőségi mog^rősitése volt az alapvető szempont. Az újonnan megválasztott vezetők nagy többsége felkészült, a feladatoknak megT3
