MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-10-12 181. öe. - 1964_VB 181/9

' - "^ ORSZÁGOS LIVÍLTÁR / Molnár Ernő elytára: Az anyag világosan megmutatja, hogy a fő kérdésekben egység van, és az ellentmondásokat is jól megmutatja. Egy-két kérdést emlitenék meg. Eszmei-cselekvési egységről beszélünk, de aláhúznám, hogy cselekedni kellene. Sem a Budapestit, sem a pártszervezeteket nem választanám szét. Szerintem nem csökkent sem az aktivitás, sem a vita mindazokon a területeken, ahol hathatósabbak az intézkedések. Gyakorlatilag is javul a helyzet. Egy pár KISZ választást már segitettem, de olyan széles aktivitást még nem láttam, mint most. A taggyűléseken 80-85 %-os a részvétel, s rendkivül széles a vita. Munkában, rendcsinálásban, takarításban is igen nagy az aktivitás. Egyik-másik üzemben többszáz fiatal produktivan is dolgozott - mindezt ingyen. Volt olyan megbízatásunk, hogy nézzünk meg egy-két ilyen csoportot. Elvtársak! 200-300 százalékos teljesítmények voltak! Probléma, hogy sok esetben egy bűvös kör fog bennünket körül. Pedig ha foglalkozunk vele, jól mennek a dolgok. Az öntödénktől ül. nem tudunk olyat kérni, amit ne teljesítenének. A Csőgyárat most vizsgáltuk meg. A nagy technológiai egységeknél tételesen mindent teljesítenek. Amikor hirdetjük a párt politikáját, hogy mindenkinek érdeme szerint, mindenkinek munkája szerint, s hogy milyen fontos a kapitalizmus behozása - akkor az azt jelenti, hogy intézkedjünk is. Gáspár elvtárs televíziós beszédével kapcsolatban - meg kell mondanir az első két napban volt egy pár tucat ember részéről nálunk is mozgolódás. Mi akkor megbeszéltük, hogy Gáspár elvtárs hogyan értelmezi azokat a kérdéseket, és már csend van. Hallom, hogy másutt még mindig van ilyen... A minisztérium felé az lenne a megjegyzésem, hogy elsősorban azt dotálja, ahol lemaradás van, ahol a hibákat fel kell számolni. Mi pedig azt mondjuk: oda kell a pénzt adni, ahol rendes munka folyik. Büntetni és elvonni elsősorban ott kell, ahol nem megy a termelés. Üzemi demokrácia: ez néha már'teljesen formális. Mindig azt követeljük, hogy sok legyen a beszéd, a hozzászólás. Az üzemi demokráciának leglényegesebbje, hogy ha egyszer elhangzott valami - és megoldható -, legyen csak két kérdés a taggyűlésen, de azt oldják meg. Ez sokkal többet ér. Az igazi üzemi demokrácia az, amikor a közös üg^y érdekében megelégedettek a vezetők és a beosztottak: intézkedik mind a kettő, a munkás és a vezető is jobban dolgozik. Ahol baj van az üzemi demokráciával, ott probléma az, hogy az emberek felvetik, a vezetők is elmondják a hibákat, de nem intézkednek. A vezetők megígérnek dolgokat, kinyilatkoztatnak, hogy: ez már valóban tűrhetetlen, de negyedévjnulva még mindig ugyanaz a helyzet. A dolgozóknál is előfordul, hogy megigérik, rendet csinálnak a munkafegyelem terén 8 negyedév múlva azt látni, hogy nem változott semmi. Ez az üzemi demokrácia megsértése. V °>