MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964
1964-08-17 178. öe. - 1964_VB 178/9
s -QKSZÁGOS LEVÍLTÁR zott. Nagy vállalatnál pl. az 50 millió forintos féléves szinten jelentkező tervteljesités mellett, mintegy 4 millió forint havi béralaptullépés jelentkezik. Más területeken is tapasztalható, hogy az 1964. évi terv feszítettsége menetközben problémát okoz, de a vállalatvezetés egy része, a belső erőforrásokból történő felhastnálás helyett olyan módszert alkalmaz, amely a termelékenység, a minőség romálásához vezet. Elég széles körben jelentkező probléma a kerületben, hogy nem javult a vállalatok közötti kooperáció. Ez elsősorban az öntött ^ anyagokkal kapcsolatban jelentkezik. •'. • A könnyűipari üzemeknél az a tapasztalat ? hogy a három műszakos szövő és fonóüzemek munkaerő problémába igen nagy. A fluktuáció nőtt, melynek belső okai vannak. így pl. bérpolitikai okok, a bánásmód, s nagymértékben hozzájárul az is, hogy a dolgozók idegenkednek a három műszaktól, s inkább vállalják az önkényes kilépéssel járó következményeket. Pl. a Kelenföldi Textilgyárban emiatt több gép áll. Ennek következtében kb. egymillió méter pamutszövet kieséssel kell számolni. A termelékenységgel kapcsolatban a jelentés a bázishoz- viszonyítva helyes, de látnunk kell, hogy mint összehasonlító alap nem jó. A kerületben levő KGM. üzemeknél a túlórában teljesitett órák száma 33,4 %-kal növekedett. Ezt a kooperációs hiányosságokkal, az anyagellátásban mutatkozó problémákkal magyarázni nem lehet. Énnek belső okai vannak, ami általános probléma. Igaz, hogy van előrehaladás, fejlődés e tekintetben, de lényegében a belső üzemszervezés területén stagnálás van, melyhez hozzájárult a profilváltozás is. Ebben a félévben a munkatermelékenység alakulásával nem lehetünk elégedettek. Szükségesnek tartom, hogy a Budapesti Pártbizottság részéről sokkal hatékonyabb, következetesebb fellépés nyilvánuljon meg. A költségek és önköltség alakulása terén a jelentés joggal veti fel, hogy nem kielégátő. Ennek okát abban latom, hogy a kerületi pártbizottságok későn kapják meg a mérlegadatokat. A vállalatok részéről nagy óvatosság tapasztalható e téren. Kétszer is meggondolják, hogy rendelkezésre bocsássák-e az adatokat. Ilyen helyzetben sokszor egy hónap kiesést jelent a kerületi Pártbizottság részére. A kiemelt feladatok teljesítésében valóban van előrehaladás - főleg a tervezésnél - de itt is a II. félévben fog csak eldőlni, hogy az 1964-re ütemezett feladatok teljesitve lesznek-e. Nagyon komolyan kell kezelni ezt a kérdést- figyelembeveve a II. félév feszitett tervét is -, hogy az üzenek teljesitsék feladataikat. Konkrét tapasztalatok alapján elmondhatom, néhány üzem beszámolta-, tásánál érződik, hogy a nagyvállalati szemlélet még nem alakult ki, amit az átszervezés után joggal elvárhatnánk, A termelékenység alakulásán a túlórát, a gyáregység és a vállalati központ ellentmondását minden esetben meg lehet találni, ami jelentős mértékben nehezitette munkánkat. Ugyanakkor megmutatta a pártszervezetek tevékenységében levő határozatlanságot is. 9