MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-08-03 177. öe. - 1964_VB 177/22

:K* - 8 A névadó ünnepségeknél lassan fel3zánolják a nagyobb értékű ajándékozást, uint ösztönző erőt, bár egyes üzemeknél még mindig komoly összegű ajándékot adnak, legtöbbször az igazgatói alapból. A családi jelleg kihangsúlyozására sikerült nagyjából mindenütt elérni, hogy a névadószülőket már nem a párt- és gazdasági vezetők közül, hr.nem a családi,baráti körből választják ki. A házasságkötések alkalmainak ünnepélyessé tételét nagyban akadályozza a tömegesség, az anyakönyvi dolgozók adminisztratív megterhelése,az e célra rendszeresített helyiségek néha meg nem felelő állapota, mert egy-egy nagyobb anyakönyvi kivatal 25-40 házasságkötést bonyolit le, pl. szombaton délelőtt. A temetkezésük területén a Fővárosi Temetkezési Intézet is sokat tott az elmúlt években. Á tanácsi sz-rvek nagyobb figyelemmel foglalkoznak a szervezés problémáival. Olyan általános intézkedéseket hoztak, mint a sirhelyek árának jelentős mérvű leszállítása, a szolgáltatások színvonalának megjavítása, az állandó kórus felállítása, az önálló ügyintéző beállítása. A temetkezések három osztályba való sorolásával azonban még mindig az évszázados egyházi gyakorlatot követjük. Helyesebb lenne, ha a temetést a szakszervezeti segély által megszabott összegben vagy ennél esetleg loo2oo-]?t-al magasabb összegben maximálnák és külön költséget csak akkor számitanó.nak fel, ha a polgári temetéstől eltérő végtisztességet kivan a család adni. /Pap, ministráns, harangozó stb.költségei./ 5»/ Néhány negativ jelenség a vallásos világnézet elleni harcban. Tapasztalataink azt bizonyitják, hogy az alapszervezeti pártvezetőségeink és a tagság jelentős része nem ismeri megfelelően az 1958-as párthatározatot, és nem ismerik a pártnak a vallásos ideológia elleni vonalát. Néhány jellemző nézets - a direkt ateista propagandát szükségtelennek tartják - a vallás már elintézett kérdés, találkoztunk olyan nézettel is, mely szerint a vallás a párttagoknál is magánügy. Ezek a nézetek a nemzetközi életben tapasztalt békés egymás mellett élés politikájából, a-z állam és az egyházak kapcsolatainak normalizálásából, államunk és a Vatikán közti kapcsolatok javulásából - és nem utolsó sorban szövetségi politikánk helytelen értelmezéséből fakadnak. Abból az egyébként .A. i^