MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-06-17 148. öe. - 1963_VB 148/18
- 12 ORSZÁGOS LEVÉLTAR fecsérlését, a kutatóintézetben - a szinte ritkaságszámba menő tudományos káderek esetében pedig - szinte tudomásulvesszük - évek óta - hogy 15-2o m 2 helyett 5 m^nyi területen várunk el egy kutatótól "világszínvonalú " munkát. Ez abszurdum. Ennek megfelelően nem tartom eléggé határozottnak a lo. oldalon található 4/b javaslatot a felső szervek felé. mely szerint "célszerű lenne lo vagy 2o éves tervet kesziteni...", hanem azonnali '- ha átmeneti is - elhelyezési intézkedéseket tartok szükségesnek ezen tarthatatlan pazarlás és a tudományos dolgozók ilyen szégyenletes lebecsülésének haladéktalan megszüntetése érdekében. Különösen kiemelendőknek tartom itt az un. "kiemelt iparágak" helyzetét, amelyek kutatóintézetei jelenleg - és még néhány évig - lényegesen rosszabb helyzetben vannak egyik-másik "hagyományos" iparágnál. A kutatóintézeti dolgozók munka hatékonysága 5° % alatt van ezen probléma miatt. Nem;lehet egy cikket elolvasni, egy gondolatot végiggondolni. Ez súlyos kapacitáscsökkenést jelent. A jelentés egyes megállapításait biráló, módositást javasló megjegyzéseim: A vizsgálat korlátozása a kutatóintézetek szerepére: A vizsgálat egy sor helyen kitér arra, hogy a kutatástfejlesztést nem tekinti lezártnak a kutató kapujánál és az eredmények "átadásával", "bevezetésével" kapcsolatben élesen birálja a jelen helyzetet. Ez helyes, de akkor miért állt meg a vizsgálat maga , a kutató kapujánál és miért nem vizsgálta meg azokat a körülményeket, amelyek az átvevő gyárnál akadályozzák a kutatás eredményeinek gyártásbavételét? Ilymódon a vizsgálat teljesen egyoldalú és hiányos megállapításokra jut, amelyek nem vezethetnek helyes következtetésekhez és intezkedeseldiez. Ebből származnak a következő hiányosságok és az ezzel kapcsolatosan szükséges kiegészítések: Az 1. oldalon a 3/bek. Az ipar vezetőit és az érintett üzemek vezetőit, pártszerveit is meg kell említeni. A 2. oldal 2/bek. végén ugyancsak megemlitendők a vállalatok műszaki-fejlesztő részlegeinek pártszervei, az iparigazgatóságok.műszaki osztályai. Az 5« oldal 2/bek.-ben meg kell em'liteni, hogy nem csupán a kutatóintézeteken múlik, hogy nincsen elég ipari gyakorlattal rendelkező fiatal kutatómérnöke - hiszen az ipari vállalatok azok, akik általában megakadályozzák, hogy ezek - legyenek bármennyire alkalmasak a kutatómunkára — hozzájárulással átjöjjenek a megfelelő intézetbe., A felvételi rendelkezések még azt sem teszik lehetővé, hogy az egyetemről ugy vegye fel az intézet, hogy először 1-2 évig üzemben dolgozzon. A 6. oldal 2 pont részletesen foglalkozik ezzel, de megint nem elemzi, mi az oka az intézet - vállalat közötti "változó" kapcsolatnak, pedig itt éppen olyan tényezők játszanak szerepet, mint a rövidlátás, kényelmesség, felelősségelháritás, stb ? amelyek politikai / munkát igényelnének a vállalatok partszervezetei részéről. Ehhez jön még a - legtöbbször közös - felügyeleti szerv AS
