MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-06-17 148. öe. - 1963_VB 148/14
- 8 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Sarlós István elvtárs: Az anyag 4/a., c. pontjaival kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a kutatók ugy érzik, nincs felfelé és lefelé kapcsolatuk, ugy érzik, hogy másodrangú szerepet játszanak. Igen sok intézetnek nincs termelési kapcsolata, pedig szükségesnek tartom, ha a vezetés szakmai témakört tekintve ad ki feladatot, s azt ellenőrzi is. Hogy lehet-e a kutatást tervezni vagy sem, elvben elfogadják, általában a témák egészére vonatkoztatva is, de a konkrét téma konkrét időpontra tévézését nehezen fogadják. Példa erre a VILLENKI párttitkára által elmondott eset, hogy egy témával kapcsolatban már három határidő telt le, vita van még a gyakorlati kivitelezésnél, tovább húzódik, s mégis azt mondják, hogy a II. 5 éves tervben produkálták, pedig a szervezésben, bőbb kihasználásban tartani lehetett volna a határidőket. Az anyagban nincs benne az emberek túlterheltsége. Sok kutató több tudományos egyesület tagja, igy saját munkájával kevesebbet foglalkozik, mint amit foglalkozhatna. Itt is szervezettségre, rendcsinálásra lenne szükség. Igaz, hogy mostanában már magasszintű vezetők kerültek az élre, de mivel adminisztratív feladatok is vannak, melyek a kutatók munkaidejének 80-90 %-át kötik le, nem sok még az eredmény. Legjobban az a vezetés funkcionál, ahol közgazdász a helyettes és össze tudja fogni az apparátust. Például a HIKI-nél. Nagyon zavarja a munkát a széttagoltság is. Vannak olyan műszerek, amelyek minden telepen, minden laboratóriumban kellenek, s talán egy helyen összpontosítva jobban ki tudnák használni. Tudunk olyanról is, hogy életveszélyes körülmények között foglalkoznak már 3 éve magasfeszültséggel, a feladatot azonban végre kellett hajtani. Az ipar helyett való gyártás azzal a megokolással folyik, hogy a kutatóintézet olcsóbban állit elő. De ez nem igy van, mert a termeléssel járó költségek a kisérleti rovat terhére mennek, ezért tudják jobban kimutatni a kevesebb anyagi megterhelést. Nincs meg az összhang ott sem, hogy az intézet valamilyen irányban kutatást folytat. Vita van a nyomtatott áramkör körül, ^ejárt témának tartják, nincsenek tájékozódva arról, hogy az iparnak mire van szüksége, ezért elszakadva folytatják a munkát. Az intézetek kétféle témával foglalkoznak: diktált és önként választott. Ahol a diktálás nem szervezett, tervszerű, ott szakadnak el a termelő üzemtől. Példa erre - ha nem is ide tartozik - a Gyermeklélektani Intézet. Egy éve kezdődött a munka átszervezése. Egy kutató a traktorosok lélektanával foglalkozott, eredményeket is mutat fel, de nem azt csinálta, amit az /k-