MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-06-03 147. öe. - 1963_VB 147/50

rtM** - 4 ­Tapasztalataink és a Népi Ellenőrzési Bizottságok vizsgálatai szerint a társadalmi- tulajdonban a legnagyobb összegű károkat nem az u.n. közönséges bűncselekmények /lopás, sikkasztás, csalás, rongálás stb./ hanem a helytelen gazdálkodás, a hibás tervezés, szervezési hiányosságok okozzák. Ennek ellenére az elmúlt idő­szakban fejlenetés hiányában egyetlen esetben sem indult eljárás sem pazarló gazdálkodás, sem a népgazdaság szerveinek megtévesz­tése,, sem pedig beruházási és pénzügyi fegyelmet sértő büntettek miatt, A Btk-nak a gazdálkodás rendjét védő ezen büntetti tény­állásai a gyakorlatban még nem élő jogszabályok. A gazdasági életben, a termelésben az emiitett körülmények között keletkezett nagyösszegü károkról, ésszerűtlen kiadásokról, a felelősségrevonás elmaradásáról a dolgozók tudnak. Mindez károsan befolyásolja szemléletüket és lazítja a közösségi vagyon megőr­zéséért kialakuló felelősségérzetüket is, így pl. a NEB vizsgálata megállapította, hogy az Április 4.Gép­gyár erőmüszerelési munkákhoz szükséges csőhajlító berendezést 1961.évben hajón akarta a külföldön lévő munkahelyre szálllitani. A berendezést tartalmazó ládák azonban tévedés folytán a Szabad­kikötőben visszamaradtak. A mulasztás miatt a Szabadkikötő 23.ooo,-Ft. kötbért fizetett. A csőhajlitógép azóta.is akikötő­ben hever, az 1963.évben is ott találta a vizsgálat. Ugyancsak a NEB vizsgálat állapította meg, hogy a Dózsa György ut 15«sz.ház sortatarozásánál kb, 13o,ooo Ft, értékű kár keletkezett abból, hogy a 65~ös horganylemezből készült ereszcsatornákat, amelyek teljesen jó állapotban voltak, leszedték és a lakóbizott­ság tiltakozása ellenére 55-ös lemezekből készítették el újra. Ilyen és az emiitettekhez hasonló eseteket a NEB vizsgálatai sorozatosan tártak fel. Még büntetőjogon kivüli felelősségre­vonásról sem tett azonban említést a jelentés a vizsgálat meg­kezdéséig. ro

Next

/
Thumbnails
Contents