MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-01-07 138. öe. - 1963_VB 138/9

- 2 ­ORSZÁGOS LEVÉLTAR rá nagyobb súllyal. A Pénzügyminisztérium előadói előtt szimpatikusnak tűnik e kérdés felülvizsgálata. A nyereségrészesedéssel kapcsolatban abban az irányban próbálkozunk, hogy differenciáltságot hozzunk létre. Évről-évre volumenében a nyereség csökken. A csökkenő tendencia csökkenti a nyereségrészesedés jelentőségét. Ha ennek tükrében nézzük a javaslatot, amelyet a je­lentés felvet, hogy térjünk át a negyed- vagy féléves kifizetési rendszerre, még ezt a vonzó hatást is csök­kentené. Ugy néz ki, hogy lo nap körül lesz a nyereség­részesedés, ebben az esetben tehát 15o-2oo Ft-al lehet­ne csak számolni, amelynek nincs ösztönző jelentősége. A nyereségrészesedés egész rendszerét vizsgálat tárgyává kellene tenni. Ténylegesen meg kellene vizsgálni, hogy adott helyeken mennyire a bázisra^ az adott gazdasági • év legfőbb feladataira tudnánk ráépíteni, hogy tényle­gesen az iparági és az üzemi sajátosságokat figyelembe tudjuk venni. Elmondják a munkások, szakemberek, műszakiak, hogy a nyereségrészesedés rendszerén keresztül azok a vállala­tok kerülnek a legnehezebb helyzetbe, akik a legnagyobb erőfeszítéseket teszik a terv teljesitése érdekében.^ A nyereségrészesedés jelenlegi rendszerének kialakítása abban az irányban hat, hogy a tervek túlteljesítését a vállalatnál valamely formában elvégezzék. Az a tény, hogy az egy gyártmányra eső önköltség akkor csökken, ha a gyártmány mennyiségét is növelik, ebbe az irány­ba készteti a vállalati gazdasági vezetőket. Arra hi­vatkoznak a vállalatoknál, hogy nagy_ a bizonytalanság. A főkönyvelők tudják, milyen tényezők játszanak közre. Meghatározzák a bizonyos korrekciós tényezőket, depói­kor elkövetkezik a január, akkor a vállalat részéről a plusz, a főhatóság részéről a minusz felé történik törekvés és talán valahol a középen találkoznak. Öss zegezve: Megítélésünk szerint a nyereségrészesedésről szőlő rész az anyagban nagyon jól mutatja a helyzetet, a problémákat, mélyen elemző. Ugy látnám, hogy kevésbé kellene kötni a bázishoz, és jobban az elért eredményeket kellene hangsúlyozni a nyereségrészesedés-rendszeren keresztül. A jelenle­gi 10-20 #-os fix rendszer, éppen a csökkenő volumen miatt nem elég ösztönző. Meg^kellene vizsgálni a nyereségrészesedés összegét ter­helő elég sok tényezőt, nem lehetne-e-ezeket átcsoporto­sítani? Még a kevés is évről évre csökken; a nyereség­részesedésből tartalékolnak, abból fedezik a kiváló dolgozók kitüntetését, szociális, kulturális rendezvé­nyeket. Még a kimutatott tiz napon belül is ha meg­vizsgáljuk, végső soron jut is, marad is. Biztos, hogy a Marhavágdhidon is egy sor szociális kérdés megoldása követeli meg azt, amit ott csinálnak.. A béren kívülinek feltüntetett egyéb kérdésekkel nem akarok foglalkozni, ezeket külön kellene megnézni. A két döntő dolgot: a prémium-rendszert és a nyereség­részesedést tartanám legfontosabbnak.

Next

/
Thumbnails
Contents