MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-01-07 138. öe. - 1963_VB 138/42

zálási lehetőséget teremtenek maguknak egész évre.A BMB kiváló doltó. — lo — gozó és a szocialista brigádmozgalom jutalmazására negyedévenként 55-4o«o.oo Ft.-os alapot biztosit.Az Autóalkatrészgyárban a jóváhagyott átlagórabérnek 5%,-át elvonják és abból jutalmazási,illetve premi- . zálási alapot képeznek.Ez a gyakorlat véleményünk szerint helytelen, • mert a m

unka szer

inti elosztás te

rületéről a szub.iektiv meg

ítélés területére v

iszi á,t az anyagi og?közöke

t. l VII. Kivánatos néhány gondolatot felvetni az export

.termelés, annak gazdaságossága és az anyagi ösztönzé

s, kapcsolatáról. Az exportra termelés az ipar különböző területén másképpen hat a vállalatok eredményére.Bizonyos előnyöket kétségtelenül jelent; prémiumok, célprémiumok, jutalmak formájában.Másrészt a nem__te

l.iesitett-^x

port kizáró tényező.Az export termeléssel kapcsolatos anyagi ösztönzés.je"lenle'g csak rövid lejárat

ú, konkrét feladatok megoldását serkenti.Olyan gazdasági ösztönzés, mely hosszabb időre, exportképesség tudatos növelését és megvalósítását serkentené, nincsen. Megállapítható,hogy egyes iparágaknak az exportra termelés nem anyagi előnyt, hanem t

öbb nehézséget , nemegys

zer ráfiz

etést jelent.Az OT. szerint pl. a Könnyűipari Minisztérium nagy exportot bonyolító iparágainak/ pamut, cipő , ruha, kötszövő, bőr és szőrme/ 1962.1.félévi eredménye o.2%-al, romlott a többi iparág o.2%~al javult, a minisztériumi összeredmény o.l%.-os javulást mutat.A legnagyobb exportáló iparág,.a pamutipar 26 vállalatából lo vállalat produkálja az export 9o%.-át.Mind a lo vállalat eredménye romlott, összesen 1.5%-al.A többi, nem exportáló vállalat eredmény javulása o.8%.Összegezve tehát azt kell. megállapítanunk, ho y az exportra tor1?énő termelés nem növeli az iparvállalatok nyereségvisszatéritését, sőt egyes esetekben csökkenti azokat. Az anyagi érdekeltség egyéb vonatkozásainak vizsgálata során megállapítottuk, horjy az iparvá

llalatok jelenleg ér

dektelenek abban,hogy t

ermékeiket a külkereskedelem tudja-e érték

eli,teni é.q miTjygji eredménnyel.Az exportgazdaságosság növelésében is csak annyira vannak érdekélve,, amennyiben az saját mutatóikat javítja. A termelés és a forgalom ilyen jellegű szétválasztása a népgazdaság számára komoly hátrányokat jelent.