MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-03-18 143. öe. - 1963_VB 143/44

XI/A/ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BUDAPESTI BIZOTTSÁGA ?3 ^nni^ A> I±bj3f>5€T ORSZÁGOS LEVÉLTAR A Budapesti Párt-végrehajtóbizottság határozata a Budapesti Testnevelési- és Sportszövetség létrehozásának helyzetéről és a további feladatokról (A jelentést az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottsága 1963. március 18-i ülésén elfogadta) A Politikai Bizottság 1962. január 22-i határozata feladatként jelöli meg a párt irányítása mellett önálló tömegszervezetként működő Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) létrehozását. A feladatot 1963 végéig három szakaszban kell végrehajtani. 1. A budapesti sport- és tömegszervezetek az egységes tömegszervezet létrehozásának feladatait a határozatban rögzített ütem szerint — amely ez időszakra felső- és középszintű feladatokat jelölt meg — teljesítették. Létrejött a budapesti testnevelési- és sportmozgalom átmeneti szervezete. Megteremtődtek az egységes irányítás, a magasabb szintű tartalmi munka kibontakoztatásának szervezeti keretei. A tömegszervezet szervezeti kialakításával párhuzamosan törekedtünk arra, hogy az összes érintett szervek egységesen értelmezzék a határozatot, a tömegszervezet létrehozásából adódó sajátos feladatokat. E célkitűzést zömében sikerült megvalósítani. A tömegszervezetek állást foglaltak az egységes sporttömegszervezet létrehozása mellett és meghatározták további tevékenységük fő elveit. Az egységes tömegszervezet létrehozásának hírét a sportmozgalomban helyesléssel fogadták. Mindinkább erősödik az a vélemény, hogy a mozgalom egységes alapokra történő helyezése előreviszi a testnevelési- és sportmozgalom ügyét. Megtörtént a budapesti és kerületi sporttanácsok és elnökségek újjáalakítása, amelyekben most több szakember, valamint több pártonkívüli és női sportaktíva dolgozik, így azok az átmeneti időszak feladatainak elvégzésére alkalmasabbá váltak. Az elnökségekben biztosított az állami- és tömegszervezetek képviselete. Kinevezték a szakszövetségek elnökségeit, folyamatban van a szövetségek és társadalmi bizottságok megerősítése. Intézkedések történtek a BTST hivatali szervénél a feladatoknak megfelelő szervezeti átalakításra. Néhány vezető funkcióban személyi erősítésre is sor került. A határozatnak megfelelően a TST-k — a Budapesti HSE kivételével — átvették az állami- és tömegszervezetektől a sportegyesületek irányítását. A munkafeladatok átadása a KISZ, a szakszervezetek részéről — egy-két esettől eltekintve — megfelelő előkészítéssel, közös egyetértésben ment végbe. Az utóbbi hónapokban több kerületi pártbizottság megtárgyalta a határozatból adódó feladatokat. 2. A határozat végrehajtásában tapasztalt problémák: a) Az egységes tömegszervezet létrehozását nehezítik a korábban éles formában, ma már nyilt vitában kevésbé tapasztalható téves nézetek, esetenként a határozattal való szembenállás. Ennek alapvető oka a határozat nem elég széles körű ismerete és megértetése, valamint egyes esetekben egzisztenciális problémák is. Ma sincs megnyugtatóan tisztázva: — Egyes szakmák elnökségei a sportmunka irányítását továbbra is csak szakszervezeti feladatnak tekintik, figyelmen kívül hagyva az illetékes TST vezető szerepét. Másrészt a napi munkában nem találják meg eléggé a szakszervezet konkrét szerepét, ami megnyilvánul abban is, hogy egyes szakszervezeti bizottságok — az előző évhez viszonyítva — csökkentették a sportmozgalom anyagi támogatásának összegét. A KISZ esetében is tapasztalható bizonytalanság a napi konkrét feladatokat illetően, melynek következtében egyes kerületekben visszaesés mutatkozik e munkában. — Nem sikerült eléggé megértetni azt az alapelvet, hogy a sporttömegszervezet a sporttevékenységet végző állami- és társadalmi szer\\