MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/17

- 11 ORSZÁCOS LEVÉLTÁR Veres József elvtárs; Csikesz elvtársnővel^együtt tájékozódtunk a Lengyelországban lévő lakáselosztás elvei iránt. Egyrészt Lengyelországban meghatározták, hogy kik nem kaphatnak állami lakást. Ugy húzták meg a vonalat, hogy 1 főre eső jövedelmet 15oo zloty-ban állapították meg. Tehát pld. egy 4 tagú családnál 6ooo Zlotyn/kb, ugyanaz az érték mint a mi forintunk/ felül nem kaphatnak állami lakást. Ha igy húznánk meg Magyarországon a vonalat, akkor nagyon rosszul járna az egész magyar társadalom, mert akkor nagyon sok ember, aki most kap bérlakást, nem kaphatna. Más tekintetben pedig zavart keltene, mert akkor vonatkoztatni kellene ezt a szövetkezeti lakásokra is, ahol eddig is egy sor igazságtalanság van. Ha meghúznánk is a határvonalat, de a helyzet nem sokat változna. Mert mi a nagy jövedelem.? Azért minden kerület mwgnézi, amikor lakáselosztás van. lo.ooo.- Ft jövedelmű nem kap. Vannak azután különlegesi esetek, amikor állami érdek, hogy pL, egy művész, akinek a jövedelme lo.ooo.- Ft mégis hozzájusson állami lakáshoz. Lengyelországban a bérleti jogot 4oo-looo zlotyiért váltja meg a bérlő. Ezen az összegen is lehetne gondolkodni. Persze nálunk ez az egész sok zavart keltene. Ha azt keressük, hogy hogyan lehetne jobban megoldani a lakáskérdést, döntően a lakásépítkezéseket kellene meggyorsítani. Szerintem egy 1700 forint keresetű dolgozótól akár még looo forintot is elvenni bün. Készült egy statisztika nem régiben, amit a Pártközpontnál tárgyaltunk. Kiderült, hogy 28oo személynél, aki szövetkezeti lakást vásárolt 7o%-ban az egy családra eső jövedelem 12oo.- Pt alatt volt. Tehát van egy sor igazságtalanság. Mi azt kérjük, hogy több állami bérlakás épüljön, hogy az ilyen kis jövedelműek ne legyenek rákényszerítve szövetkezeti lakásra. Fel kell kutatni azt a kevés személyt, akik igazságtalanul kapnak bérlakást, de nem tudom szabad-e kisjövedelmű emberekre rákényszeríteni, hogy bármilyen alacsony összeget is fizessen. A másik dolog a lakáskivitelezés kérdése. Az ÉM sokszor vonakodik, mert más elképzelései vannak. Szerintem komoly eredményeket lehetne elérni, hogy ha az erőforrásokat összegyüjtenénk és egységes felhasználását lehetővé tennénk. Avval kapcsolatban, hogy kötelezzük a budapesti vállalatokat, hogy csak lakással rendelkező személyt vegyenek fel, egyenlő a lehetetlennel. Amikor a budapesti vállalatok ipari-konstrukciós tervei olyanok, mint amilyenek, ezt nem lehet kivánni. Az önfenntartó szociális otthonok épitésével kapcsolatban vannak ilyen elképzelések, de mindegyikhez beruházásra van szükség. Egyentőre ezt nehezen lehet megoldani. Döntő kérdés az épitő kapacitás, amely meg van. A statisztikával kapcsolatban megjegyzésem, hogy itt bizonytalanság van, mert nem fejezi ki a 7o.ooo igénylő tényleges helyzetét. Sok olyan ember van, aki lakásban lakik ugyan, de az nem elfogadható. Lényegében van egy ujabb lakásfelmérés városrendezési szempontból, ahol magasabb lakásigényeket mutatnak ki. A rögtöni szükséglet e szerint a statisztika szerint 80.000 /hogy azonnal kaphasson./ Kelemen Lajos et. /közbeszól/ A tényleges igény 171000.