MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/7

ORSZÁOOS LEVÉLTÁR 1.napirend; Jelentés a budapesti lakáshelyzetről, a lakásépités és lakáselosztás jelenlegi rendszereérői. Kelemen Lajos /Fővárosi Tanács/; A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács mijtegy harminctagu delegációt, bizottságot bizott meg azzal, hogy ':észitsen a VB elé egy ilyen anyagot. A bizottság öt hónapig vizsgálta a helyzetet és a jelentést süritve le irtuk és átadtak a VB-nek. A szerkesztő bizottság a határozati javaslatot nem terjesztette a VB elé, vitaanyagként gondoltuk a VB elé hozni. Mint ismeretes az elvtársak előtt,,jelen helyzetben a lakásgazdálkodás tele , van ellentmondásokkal. Ezek közül néhányat kiemelnék és ismertetném a Végrehajtó Bizottsággal. Az ©gyik ilyen kérdés az, hogy ahol a lakásigénylő jelentkezik jelen pillanatban - viszonylagott rendelkezik a legkevesebb lakással az a szerv, amelyik hivatott a lakásgazdálkodást végrehajtani; 1962-ben mintegy lo.ooo lakáscélúit, melyből mintegy 2.5oo állami beruházásból, s tanácsi beruházásból mintegy 4.000, magánerőből 2.5oo s 2oo tisztán magánerőből épült. A többi állami támogatásból épülő lakás. Ezekből a számokból tisztán látni, hogy az állami erőből épülő lakások kisebb része megy át a tanácsokon keresztül a rászorulók számára. /A számokat kérem ellenőrizni!!/ 1963-ban - és valószinüleg az ezt követe években is-a kerületi tanácsok részére biztositott állami (úgynevez:ett "ingyen" lakásoknak a száma - melyeket ők közvetlenül az igénylők között fognak elosztani - lényegesen csökkenni fog. 1962-ben mintegy I.600 úgynevezett "ingyen" lakás épült Budapesten, melyet a kerületi tanácsok kaptak meg. Ebből kiutalásra kb. 7oo-at osztottak el a lakosság között. Ez a szám ugyan abszolút értelemben növekedni fog, mert mintegy 2.000 állami erőből épülő ingyen lakás épül tanácsi beruházásból, de a kerületi tanácsoknak az előzetes számitásai szerint 1963-ban ebből mintegy 5oo-at lehet biztositani, mert olyan nagy igény van közérdekű feladatok megoldására. Ez í. a kérdést a VB még meg fogja vitatni. Ugy vélem ezekkel a számokkal is lehet reprezentálni azt, hogy egységes lakásgazdálkodás megteremtése fővárosi szinten feltétlenül szükséges, mert ott, ahol valóban jelentkezik Budapest lakossága - kerületi tanácsoknál -, ott gazdálkodnak a legkevesebb lakással. A másik kérdés: a jogszabály kérdése. Jelenleg egy olyan jogszabályon dolgozik a tanácszserv, amelyet 1956 szeptemberében fogadott el a kormány, s végrehajtási utaáitása 1957 márciusában lett kiadva és az akkori korszellem az alaprendeleten is természetszerűleg rajta van. Már az életbeléptetésnél is hiányos volt, hézagos volt, es rendkívül sok helytelen értelmezést takar. Ezt prezentálni lehetett azután azzal is, hogy a határozat megjelenése óta többszázra tehető az az ÉM, Legfelsőbb Birósági és ügyészségi á elvi állásfoglalás, amely az alaprendeletet Így vagy úgy értelmezi és alkalmazza. Hosszú ideig vita volt azon, hogy ke3l-e a jogszabály vagy nem kell új jogszabály? Nálunk az a vélemény alakult ki, - szemben más szervekkel, akiknél az volt a vélemény, hogy nem az a baj, hogy rossz a jogszabály, hanem az, hogy kevés lakás van - ebben is természetszerűleg van valami igazság, - de az az álláspontunk, ha kevés a lakás és emellett még rossz is a jogszabály, akkor az jobban érződik. Ezért álláspontunk az, hogy új jogszabályt kell kiadni. A jelenleg érvényben lévő jogszabály például rendkívül tág teret biztosit a családtag fogalmának meghatározására és ez kihatással volt a lakbérpótlék