MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-08-12 152. öe. - 1963_VB 152/9
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR « 2 Hozzászól ók: Hcrrsr Perc no, Sós György, Kiss Dezső, Horn Dezső; Köböl Józs~e£7" E lőr.d ó szóbeli kiegészítésként megemliti, hogy feltétlenül szüksTges az úthálózat átbocsátó képességének további növelése és a II. ötéves terv hátralévő idejében is különböző mélyépítési feladatok sorozatának a megindítása* A főváros úthálózatának kb. csak 5o §»-e kiépitett s a fővárosnak a közeljövőben sem igen lesz nagy lehetősége arra, hogy útfelújítást végezzen* A bevezető, országos jellegű főútvonalak a főváros közigazgatási határain belül rendkívül elhanyagolt állapotban vannak. Mind nagyobb és nagyobb számban kell gépkocsi parkoló helyeket létesiteni a belterületen. Az úthálózat fejlesztéséhez tartozik uj dunai hidak építése is. Figyelembevéve a gépkocsi állomány növekedését, valószínűleg szükség lesz egy alagút építésére a Dun?. alatt. Feltétlenül szükség van nagy befogadó képességű jármüvek gyártására. Előadónak á kérdésekre adott válasza után Harrer Ferenc megállapítja, hogy a távlati koncepció helyes, véleménye szerint azonban azt is meg kellene állapitani, melyek azok a létesítmények, amelyeket 18 éven belül meg kell valósítani. Továbbiakban azzal foglalkozik, hogy helyes volna egységes tarifarendszert • bevezetni. Elképzelése szerint ez csak ugy hozható létre, ha a villamos, a trolibusz és az autóbusz között az átszállást jagg lehet oldani. Sós Gyö rgy véleménye szerint nem lehet a mai közlekedési helyzet tárgyalásából függeltenül jóváhagyni egy közlekedési távlati fejlesztési tervet. Javasolja tehát, hogy ezzel egyidőben, ill» ezzel párhuzamosan foglalkozzanak a főváros közlekedési helyzetével, akár a végrehajtóbizotts-ágok ygylüttes ülésén, akár pedig külön a tanács ülésén. Ismerteti, hojy a balesetek száma 35 #-kal emelkedett és jelenleg kb. duplája a 4-5 évvel azelőttinek. A főváros közlekedését nem lehet csak a személyszállítás és a tömegközlekedési eszközök szempontjából tekintetbe venni. A közlekedés során ki kell elégíteni a főváros gazd-.sági életével kapcsolatos Összes igényeket. A közlekedés jelenlegi helyzetét meg kell vizsgálni főként azért, mert a villamosok sok helyen kereszteznek egy-egy főútvonalat, 111, a Budapestről kifelé közlekedő HÉV-vonatok több helyen keresztezik az uttestet. Ezeken a helyeken gyakran komoly torlódás keletkezik és sok a baleset, mert sem a sorompó, sem pedig a lámpairányitás nem vált be. Meg kellene gondolni, hogy különösen a városban fejállomásokat kellene létrehozni. A csuklós jármüvek konstrukciója ellentétes a KRESz r.lapslvével. Meggyőződése szerint a nagy befogadóképességű jármüvek lassitják a forgalmat, mert igen sokáig tart a fel- és leszállás. Fel kell vetni, hogy lehet-e Budapesten mindenütt parkolni, különös tekintettel a személygépkocsik számának emelkedésére, A továbbiakban a bevezető utak kérdésével foglalkozik* Budapest területén ez a kérdés sürgős megoldásra szorul, mert ezeken az utakon veszélyesebb a közlekedés, mint bárhol a város többi utjain. A jelzőberendezésekkel ás átkelő sávokkal kapcsolatban megállapítja, hogy mind a járművezetőket, mind pedig a gyalogosokat oktatni ás nevelni kell a közlekedési jelzések tiszteletbentartására. Javasolja, hogy a főváros közlekedését szolgáló jelenlegi teendőket helyezzék előtérbe s ez feltétlenül segitsni fogja a perspektíva helyes megitálésát is. Végezetül az aluljárók épitésével foglalkozik és megállapítja, hogy az eredmény nem áll arányban azzal a munkávr.l ás költséggel, -melyet ráfordítanak. Kül£81di tapasztalatok alapján a kétszintű közlekedés megoldásával kellene foglalkozni. Kiss Dgzső hiányolja, hogy az anyag csak bizonyos utalásokat tartalmaz' arra vonatkozóan, hogy az öt-hatszoros gépkocsiforgalom és a szállitás megsokszorozódása mit fog jelenteni az utak megtér\ a
