MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-06-17 148. öe. - 1963_VB 148/56
- 9 - v :' A Tudományos Tanács mellett megfelelő elemző és tájékoztató műszaki-gazdasági részleg általában nem működik. Az éves kutatási tervek konkretizálásánál gazdasági indoklás viszonylag kismértékben szerepel. A kutatási idő ? létszám és költségigény tervezési alapját A meglévő intézeti kutatási létszám képezi. Nem a kutatási témákhoz tervezik a szükséges eszközöket, hanem a kutatási apparátushoz méretezik a témákat. A rendelkezésre álló kutatási kapacitáshoz képest viszonylag sok helyen túlméretezték a kutatási terveket. Ezzel magyarázható egyrészt az a tény. hogy évről-évre emelkedik a befejezetlen, illetve áthúzódó témák száma és aránya. Pozitiv eredményként értékelhető,, hogy 1958-hoz képest 1962-ben a kutatási témákra forditött összeg több mint két és félszeresére emelkedett, Az is tapasztalható s hogy a vizsgált 2o kutatóintézetnél az üzemek részére átadott sikeres témák száma évenként emelkedik, azonban a kutatóintézetek a sikeresnek minősitett témák alig kétharmadát adják át csak az ipari üzemeknek. Érdekes megemliteni - a Pénzügyminisztérium vizsgálatai alapján -, hogy a KGM. összes kutatóés fejlesztő intézetei 1961-ber 971 témából 4-oS témát fejeztek be, az össztémák 41,8%-át. A 4o6 téma.közül 97 témát vezettek be az iparban. Ez a befejezett témák 21,4-%-át, az össztémák lo %-át jelenti, A kutatási témák alakulása nem minden esetben ad.reális képet és alapot a kutatóintézetek munkájának értékeléséhez. Ezért messzemenő következtetéseket ebből nem vonhatunk le, A kutatóintézetek által az üzemek részére átadott kutatási eredmények műszaki szinvonala néhány ecebben olyan.; hogy eléri az élenjáró világszinvonalat, Sok esetben a kutatás reprodukciós jellegű. Megállapítható, hogy az iparban az intézeti kutatási eredményeket .viszonylag ritkán és hosszú átfutási idővel realizálják, A gyártás bevezetésére sokszor másfél-j. kétéves átfutási idő jut. Ha figyelemre / bevesszük például a műszeripari termékek gyors erkölcsi kopását /4—5 év/, ezt nagyon kedvezőtlennek kell megitélni. A gyártás beve* zetésére fordított másfél, két évhez hozzá kell még vennünk a kuta-'tásra forditött ugyanennyi időt. Ez együttesen 3-4- évet jelent. Ennek alapján a kutatási eredmények realizálási ideje megközeliti a
